A jelenlegi helyzet okozta bizonytalanságok miatt az utat
2021. októberére
szervezzük át. A pontos időpont és az ár frissítése előkészület alatt áll. Addig is örömmel vesszük érdeklődésedet, és szívesen tájékoztatunk a részletekről, ha a jobb oldalon lévő "Érdekel" gomb megnyomásával és elérhetőséged megadásával lehetőséget adsz nekünk erre.
Levante partvidékén túlra érve végre már a nagybetűs KELET, a “meséket termő sivatagok” földjén járunk. Damaszkusz kapuit átlépve nem foghatjuk vissza az érzést: tényleg az ezeregyéjszaka világába érkeztünk! A Keresztelő Szent Jánosnak és a félelmetes Szaladin sírjának egyaránt helyt adó Omajjád Nagymecset, az árnyékában megbújó kisebb-nagyobb keresztény szent helyek (egy-két nappal és párszáz kilométerrel később teljes keresztény városok várnak majd, ahol ma is Jézus anyanyelvét beszélik) és a bazár színes forgataga... Itt szinte teljes pompájában van a mesés régmúlt. Ahogy továbbmegyünk északra, ahogy a helyiekkel beszélgetünk, feltárul mindaz, ami miatt a közelmúlt háborúja is csak megrabolta, de végleg nem vehette ezt el tőlünk: a bizakodás, a remény és a hit a jövőben. Immár az újjáépülés földjén járunk: Szíriában.
Isztambulon keresztül a bejrúti reptérre érkezünk. Másnap reggel buszos transzfer visz minket a szír határhoz. Itt járművet váltunk, így délutánra már Damaszkuszba érkezünk, és megkezdjük a legutóbbi háborút szerencsére szinte érintetlenül átvészelő város felfedezését. Szíriai élményeink sorát a Bibliában is szereplő Via Recta (az ősi római főút) és az egykor az oszmán kormányzó székhelyeként épült Azem Palota nyitja meg. Szállás: Damaszkusz.
A négyezer éves főváros ezen a napon is számos látnivalóval vár minket. Mai programunk kezdő- és középpontja az omajjád építészet ékköve, a méltán világhírű damaszkuszi nagymecset. A korábbi pogány, majd keresztény kultuszhelyre épült szentélykomplexum bejárása után Damaszkusz talán leghíresebb uralkodója, a zseniális hadvezér, Szaladin mauzóleumát is megtekintjük. Természetesen nem hagyjuk ki a város keresztény emlékhelyeit sem: felkeressük az óváros keleti részén álló Szent Ananiás-kápolnát és Szent Pál ablakát is. Mindezek után pedig a – már a középkorban is legendásnak számító – nagy bazár forgatagába is belevegyülünk. Szállás: Damaszkusz.
Reggel a hegyvidékre, Szíria legjelentősebb keresztény településére, Szednajába utazunk, ahol többek között az Antióchiai Patriarchátus egyik legjelentősebb és legősibb monostora vár minket, a 6. századtól fontos zarándokhely. Bár az épület egy akna-belövést kapott a háborúban, ez nem rettentette el a nővéreket, akik őrzik, és a keresztény és muszlim zarándokokat sem a szent hely meglátogatásától. Ezután a Keresztények Völgyében folytatjuk utunkat és a johanniták lélegzetelállító erődjét, Krak des Chevaliers-t keressük fel, ahol II. András királyunk is időzött a keresztes háborúk alatt. Az este a közeli Emesza (Homsz) városában ér már minket. Szállás: Homsz.
Napunkat Palmüra (Palmyra), az egykori központi oázis, a Tömjénút legfontosabb városának romjai között töltjük el. Bár a világörökségi helyszín 2015-16-ban a Da’esh ideológiája okozta értelmetlen pusztítás szimbólumává lett, immár negyedik éve újra kormányzati ellenőrzés alatt álló, és – bár súlyosan megrongált, de – még mindig kiemelkedő jelentőségű és lenyűgöző időkapszulája az ókori és későantik világnak. Az estét pedig már az Orontész partján, a virágkorát 3500 éve élő, de ma is impresszív Hama városában töltjük. Szállás: Hama.
Reggeli úti célunk Szíria második legnagyobb városa, Aleppó. Bár a város neve nem is oly rég még a háborús pusztítások nyomán jutott el hozzánk, mára intenzív újjáépítés vette kezdetét, így már a romjaiból újjáéledő várost és ránk maradt történelmi emlékeit is meglátogathatjuk. A Keresztelő Szent János apjának, Zakariásnak a sírját is őrző Nagymecset, a 16. sz-i szuk maradványai és az egykori Citadella, a görög-római idők néhai Akropolisza is ránk vár. Szállás: Aleppó.
Reggeli után délnek indulunk, és sort kerítünk az eddig csak érintett látnivalókra is. Első megállónk korábbi szálláshelyünk, Hama. Az Asszír Birodalom történelmében is királyfeliratokat érdemlő városban egy ma is lenyűgöző, zegzugos óváros, hangulatos középkori emlékek várnak minket. Ezután napfénynél is szemügyre vesszük Homsz városát, ahol bár már béke honol, sajnos a háború nyomai határozzák meg a város mostani arcát. Rövid megállónk után továbbutazunk Maaloula városkájába, ahol a mai napig Jézus nyelvének, a nyugat aráminak egy dialektusát: a klasszikus szírt beszélik a helyi keresztények és muszlimok is. A közeli hegycsúcsról lélegzetelállító táj tárul elénk és két festői monostor, valamint a 2015-ben átadott új Szűz Mária szobor: „a béke asszonya” vár ránk, mielőtt estére visszaérünk a fővárosba. Szállás: Damaszkusz.
Reggel délnek indulunk tovább, és a jordán határvidékre, Palmüra mellett az ország másik kiemelkedően jelentős világörökségi helyszínére: Boszrába utazunk. Az ókortól jelentős kereskedelmi útvonal mentén álló egykori Nabataeus város a II. századtól fennálló római fennhatóság alatt is jelentős közigazgatási központ volt. Így ma itt láthatjuk többek között a világon talán a legjobb állapotban megmaradt római színházat is. Szerepe azonban a középkor során sem csökkent; sőt: fontos állomása maradt a Mekkába tartó karavánutaknak is. Így bizánci templomok maradványai éppúgy várnak minket, mint impozáns mecsetek és paloták mindkét kultúra időszakából. Esti búcsúvacsoránkat már ismét Bejrútban költjük el. Másnap reggel indulunk a repülőtérre. Szállás: Bejrút.
Érkezés Budapestre, átszállás után az esti órákban.
Kelet mesés kapuja hosszú éveken át zárva maradt a nyugati utazók előtt. Most végre visszatérhetünk - utazás Szíriába az Agrával!
A Közel-Kelet a nyugati médiában legtöbbször „aggasztó”, „szomorú” hírekben szerepel. Felmerülhet a kérdés: miért érdemes odautazni?
Meghívó "Az elveszett nép" előadóestre, ahol Szíria kulturális örökségéről és a jelenlegi krízisről beszélgetünk Nacsinák Gergellyel és Csicsmann Lászlóval.
