Szóval azt tudjuk, hogy Etiópia keresztény…igen, azt is hallottuk, hogy valahol rokonai (voltak?) az egyiptomi koptoknak és talán láttuk a lalibelai sziklatemplomokat is valahol már egyszer-kétszer.

De hogy is van az, hogy Sába királynő összejött Salamonnal és a frigyláda Etiópiába került és Axum lett az új Jeruzsálem? Sába királynő etióp volt, nem dél-arábiai? Most akkor az etióp keresztények koptok, vagy zsidók, vagy netán délarabok?

Nos az etióp kereszténység a 4. századra nyúlik vissza, amikor is Axum akkori ura Ézana felvette és „államvallássá” tette a kereszténységet. Mindez a legenda szerint egy Frumentiusz nevű szír hajótöröttnek köszönhető, aki az axumi udvarban annyira összemelegedett a helyi elittel, hogy Ézana és udvartartása felvette a kereszténységet és Frumentiuszt Alexandriába küldte egy főpapért az új egyháznak. Az alexandriai pátriárka Frumentiuszt küldte vissza Axumba mint Etiópia első püspökét. Szóval innen a kopt rokonság. Igen – és a dogmatikai hasonlóság is, miszerint az etióp egyház is monofizita, azaz Jézus csak isteni lényegét ismeri el, tehát a koptok az etióp ortodox egyházzal együtt még 451-ben, a khalkedóni zsinaton kényszerűségből szakítottak a „mainstream” kereszténységgel. Így lett az etióp ortodox egyház „nem-khalcedoniánus”. A középkorban az iszlám „háta mögött” őrizték az etiópok ősi keresztény hitüket, innen a keresztes háborúk idejében elterjedt legenda János pap országáról, aki az afrikai keresztény birodalom papkirálya. A legenda hátterében minden bizonnyal a 12- századi Jimreháné-Krisztosz zagué császár állhat, aki nemcsak uralkodó, hanem felszentelt pap is volt.

Eddig rendben, de akkor mi ez az egész az Ószövetséggel és a frigyládával?

Nos az Ószövetség említi Sába királynőt, aki meglátogatta Salamon királyt Jeruzsálemben. Sába királynőt délarabként tartjuk számon, de ez nem ám így van Etiópiában! Az etióp őslegenda, a Kebra Nagaszt szerint Sába királynőjének neve Makeda és Etiópiából indult Jeruzsálembe és nemcsak meglátogatta Salamon királyt, de bizony kilenc hónapra fiuk született, Menelik. Menelik, a „bölcs fia” fiatal korában meglátogatta apját, ám nemhogy nem maradt Jeruzsálemben, de hazament és zsidó előkelők társaságában a frigyládát is Etiópiába vitte. A Kebra Nagaszt, amely történészek szerint Egyiptomból került Etiópiába a 13. században, a salamoni dinasztia trónfosztójaként tekintett az akkori uralkodó Zagué dinasztiára, szóval politikai célzatú írásról (is) van szó, amely cél azonban nem vesz le a legenda értékéből és fontosságából az etióp ortodox keresztények számára.

Szóval így jön össze Sába, Salamon, a koptok, a monofizita tanok és a Kebra Nagaszt Etiópiában, melynek közel százmillió lakója ma már nem mind ortodox keresztény (44%), hanem a portugál hajósok jóvoltából római katolikus (1%) és még későbbi fejleményként a protestáns felekezetek (18%) tagjai. A muszlimok a lakosság 36%-át teszik ki.

Az ezerarcú Etiópia csodáinak, etnikai és vallási sokszínű egyedülállóságának mind utána járunk következő etiópiai körutunkon, tehát nincs más hátra: tartsanak velünk! Bodó Gábor barátunk fantasztikus képei Etiópiáról: