Kozma Kata: Tamás, engedd meg, hogy először bemutassalak az Olvasónak.

A Miskolci Egyetemen szerezted alapdiplomáimat, majd Angliában doktoráltál turizmus antropológiából. Tanítottál több brit egyetemen és még Dél-Koreában is. Most a Kodolányi János Egyetem és a Közép Európai Egyetem tanára vagy, valamint az MTA Néprajztudományi Intézetének posztdoktori kutatója. Több mint húsz éve jártál először Afrikában, és összesen három évet töltöttél ott. Kutattál Kenya északi részén, illetve a Dél-Etiópiában élő félnomád murszi nép körében. Az ott töltött időről több könyvet és szakcikket írtál. A Nomádok között Kelet-Afrikában egy laikusnak is remek könyv. Beszéled a murszi nyelvet, ez, és hogy a kutatásaid során dél-etiópiai törzsekkel éltél, nem kevés bennfentes élményt adhat annak, aki az út hosszabbításán is részt vesz, mert dél-etiópiai törzseket látogattok. Még egy információ, amit valószínűleg Te nem mondanál el, pedig fontos, hogy kutatásaid által e népcsoport nemzetközi szinten is elismert szakértőjévé váltál. Ha valamit kihagytam, kérlek, egészítsd ki.

Régi Tamás: Köszönöm!

KK: Engedd meg, hogy először a május 2-án induló “Etiópia a Tana-tótól Lalibeláig” nevű úttal kapcsolatban kérdezzelek, aminek te leszel a csoportvezetője. Milyen erőnlétet igényel ez az utazás? Kinek nem ajánlod?

RT: Az út nem jelent különösebb fizikai igénybevételt az utasok számára, néha a kolostorokba feljutás okoz nehézséget. Bárki, aki átlagos fizikai erőnlétben van, nyugodtan vállalkozhat az útra.

Régi Tamás

KK: Milyen hőmérsékletre lehet számítani az utazás során?

RT: Etiópia geológiailag és klimatikusan is nagyon sokoldalú ország, és az út során ezt a sokszínűséget fogjuk megtapasztalni. Az út nagy része az Etióp-magasföldön, az átlagosan 2000 méter magasan fekvő városokat és látványosságokat öleli fel. Ezen a területen májusban a száraz és a nedves évszak közötti átmenet zajlik, elszórva kisebb esőkkel. De tapasztalatom szerint minden egyes helynek saját hőmérséklet és csapadéktérképe van. Ehhez kell igazodni. Általánosságban elmondható, hogy a hőmérséklet éjszaka a legtöbb helyen erősen lehűlhet, míg nappal átlagosan 20-25 fokra lehet számítani. Éppen ezért ajánlott a réteges öltözködés, felkészülve mind a hűvösebb (nedvesebb), mind pedig a száraz napos időjárásra. Vékony és meleg ruházat egyaránt legyen nálunk. Néhány templomban pedig a nők számára kötelező is a fejet, karokat és a lábakat eltakaró öltözet. De ha igazán elfogadjuk a helyi öltözködési etikettet, akkor a férfiaknak sem ajánlott ezeken a helyeket a rövidnadrág.

KK: Mit gondolsz a biztonságról?

RT: Etiópia egy hatalmas ország, és vannak részei, ahol a turisták nincsenek teljesen biztonságban. A májusi út ezeket a részeket messze elkerüli.

KK: Miben különbözik Etiópia a többi afrikai országtól?

RT: Alapvetően minden ország más. Etiópia történelme, az a tény, hogy külső hatalom soha nem tudta irányítása alá vonni, megkülönbözteti a többi afrikai országtól. A magas hegyek és az itt kialakult ortodox keresztény államiság olyan sajátságos mindennapi kultúrát hozott létre Etiópiában, amely tapasztalataim szerint máshol nem alakult ki Afrikában. Ebbe beletartozik a művészet, a gasztronómia, a zene és még sorolhatnánk. Etiópiában ténylegesen keverednek a keleti és afrikai hagyományok, és ez egy nagyon összetett kulturális képet alakít ki.

KK: Mondj három dolgot, amiért szerinted kihagyhatatlan ez az út.

RT: Rám nagyon nagy hatással volt a hegyek látványa, Akszúm obeliszkjei és a gondari Szentháromság Fényének Hegye katedrális freskói.

KK: Mit tanultál a mursziktól?

RT: Ez egy nehéz kérdés. Talán egy kis fegyelmet. A murszik meglehetősen kemény emberek, nagyon udvarias, figyelmes, de nagyon mértéktartók, akik olyan területen élnek, ahol a fegyelmezetlenség hamar megbosszulja magát.

Régi Tamás murszik társaságában

KK: Mire gondolsz? Hogyan bosszulja meg magát a fegyelmezetlenség?

RT: Ha valaki nem kooperatív, nem figyel a közösségre, csak magával törődik, akkor őrá sem figyelnek, és ha baj van, akkor nem segítenek neki.

KK: Állítólag a dalai láma mondta, hogy „Minden évben menj el legalább egy olyan helyre, ahol korábban még soha nem jártál.” Miért menjünk el Etiópiába? Mit kaphatunk ettől az úttól, miben változtatja meg a szemléletünket?

RT: Azt vettem észre, hogy akiket Etiópiába viszek, nagyon lenyűgözi, amit ott látnak. Érdekesnek és grandiózusnak tartják azt, amit ez a társadalom létrehozott az utóbbi évszázadokban. Látni a szegénységet és a nehéz élethelyzeteket, és azt, hogy ilyen körülmények között is lehet értelmet adni az életnek és a tájnak. Ez sokakat elgondolkodtat.

KK: Elgyalogolnál még egyszer a Teleki-vulkánhoz?

RT: Igen, tervben van egy újabb észak-kenyai út, aminek nagy része gyalogos lesz. Bár azt az utat, amit húsz évvel ezelőtt gyalogoltam, ma már nem merném megcsinálni. Van egy nyolc éves lányom, fel kell nevelni.

KK: Mi volt a legkedvesebb mondat, amit Etiópiában mondtak neked?

RT: Az etiópok alapvetően kedves és udvarias emberek, sokkal több formula szabályozza a mindennapi kommunikációjukat, mint például nekünk. De több etióptól hallottam, hogy többet tudok az országukról, mint ők maguk. Ez persze jól esett, még ha nem is feltétlenül volt igaz.

Köszönöm a beszélgetést! Jó utat és felejthetetlen élményeket kívánok neked és a csoport minden tagjának.

Kérdezett: Kozma Kata

Válaszolt: Régi Tamás kulturális antropológus, Afrika-kutató