Ha legidősebb rokonainkat szeretnénk meglátogatni, Etiópiába kell utaznunk. Itt ring az emberiség bölcsője, az ország kimeríthetetlen a régmúlt emlékeiben. Csak néhányat említek a lenyűgöző felfedezésekből. Fajunk, a Homo sapiens egyik első megjelenési helye kb. 200 ezer éves az Omo-folyó völgyében. Gona kőeszközeit két és fél millió évvel ezelőtt pattintották. Készítőik csontjait találhatták meg Ledi-Geraruban, a közel hárommilló éves leletek a Homo nemzetség legkorábbi ismert példányai.

Az időutazásnak nincs vége, hiszen Etiópia 4,5–1,5 millió éves Australopithecus maradványok garmadájával is büszkélkedik. Ezeket a főemlősöket régebben „hiányzó láncszem”-ként ünnepelte a sajtó, mivel külsejük még majomszerű volt, de képesek voltak két lábon is közlekedni. Olcsó szóviccel élve mondhatom, hogy ez a hasonlat a kezdetektől fogva sántít.

Egyrészt, ma élő főemlősök is képesek hátsó végtagjaikon közlekedni, ha nem is hosszú távolságokat. Másrészt, a ma élő majmok és nem-humán főemlősök (gorillák, csimpánzok, bonobók és orangutánok) nem az emberek ősei, nincs szükség láncszemre közöttünk. Sőt, ma már tudjuk, hogy evolúciónk nem egymást követő fajok egyenes láncolata, hanem családregény, valóságos szappanopera, sok őssel és sok utóddal. Ha opcionális programként kérhetnénk az Agrától időutazást, mondjuk a másfél millió évvel ezelőtti Etiópiába, legalább hat egymás mellett élő emberszerű faj egyedeivel találkoznánk.

Lucy in the sky with diamonds

Lucy mindenképp az egyik főszereplő ebben a családregényben, az Australopithecus afarensis egyik kivételesen ép példánya. Ugyan mi csak 1974 óta ismerjük, valójában egy 3,2 millió éves matróna. Jól tartja magát. Íme néhány fontos adat róla.

Hol és hogyan került elő? Donald Johanson és Tom Gray paleoantropológusok találták az etiópiai Hadarban, 1974-ben. Épp a területet térképezték fel Land Roverjükkel, és a kocsiból ki-beszállva Don megpillantotta Lucy egyik alkarcsontját. Két héten belül az összes megmaradt fosszíliát, a csontváz 40%-át sikerült feltárni. Egy novemberi estén Beatles kazetta landolt az ünneplő csapat magnójában, a lelet a „Lucy in the sky” dal után kapta nevét.

Donald Johanson (balra) Lucy csontjaival dolgozik röviddel megtalálása után, 1974-ben. Fotó: Academy of Achievement.

Honnan tudjuk, hogy Lucy emberféle és nem „majom?” Egyértelmű közös vonás velünk a kitartó két lábon járás képessége. Az emberfélék családján belül ezért a Homo és Australopithecus nemzetségek egy öregnemet alkotnak. Lucy csontváza számtalan bizonyítékkal szolgál a két lábon járásra, de a fajához tartozó más fosszilis maradványok is megerősítik ezt a képességet.

Honnan tudjuk, hogy a csontok egy nőstényhez tartoztak? A felgyűjtött csontok között nincs ismétlődés, vagyis nincs két bal orsócsont, vagy bármilyen más kis csontszilánk, ami több egyedre utalna. A csontváz nemét leginkább méretei tükrözik. Az afarensis hímek nagyobbak voltak, mint a nőstények, a faj ma ismert kb. 400 példánya jó összehasonlítási alap.

Mennyi idős volt halálakor? Lucy egészen biztosan felnőttnek számított, amire nem csak mérete, hanem a kibújt bölcsességfogai is utalnak. Egy méter magas, kb. 25 kilogramm súlyú egyed lehetett. Más kérdés, hogy ez az ősi faj sokkal gyorsabb tempóban érte el a biológiai érettséget. Lucy tehát felnőtt volt, de mindössze 11-12 éves.

Látványos videó Lucy csontjairól Don Johanson tolmácsolásában, a BBC Earth műsorából. Forrás: Youtube.

Hogyan élt? Lucy és fajtársai forradalmi lehetőségek sorát nyitották meg két lábon járásukkal. A négy lábon közlekedő rokonokhoz képest kb. 400 kJ energiát spóroltak meg. Ugyanannyi táplálékkal egy mai csimpánz kb. 4 kilométert képes megtenni egy nap, a nagyjából hasonló súlyú Lucy viszont 11-re volt képes! Gyorsabban és hatékonyan mozgott tehát a tájban, ami új élelemforrásokat és új élőhelyeket jelentett számára. Az Australopithecus afarensis emellett „megtartotta” a fára mászás képességét is, amire a faj karjának és lapockájának felépítése utal. Lucy és társai tehát minden helyzetben képesek voltak megvetni a lábukat.

Hogyan és miért halt meg? Nem ismert a halál pontos oka, de érdekes, hogy a csontokon nincsenek ragadozók okozta nyomok. Lucy-t valószínűleg nem állatok vadászták le, hiszen utána azok lakmároztak volna a tetemből. A dögevők nyomai is hiányoznak, ami utalhat arra, hogy Lucy talán vízbe fulladt – itt nem érhették el a hiénák és keselyűk.

Honnan tudjuk a korát? Lucy csontjait nem tudjuk alávetni műszeres kormeghatározási vizsgálatnak, mert megkövesedtek, így nem tartalmaznak a vizsgálathoz szükséges kollagént. A csontokat magába záró kőzetrétegek kora viszont megállapítható Argon izotópos technikával. Emellett ősállattani és üledékföldtani vizsgálatok is segítették a kormeghatározást. Mindezek alapján a lelet kb. 3,18 millió éves.

Don Johanson és Lucy egy New York-i kiállításon 2009-ben, 35 évvel a felfedezés után. Fotó: Chester Higgins Jr, Tadias Magazine.