Alighanem erőhelynek mondanák a távol-keleti szóhasználatban. A Templom-hegy bevonz minden szépséget, minden konfliktust, minden spirituális törekvést és minden civilizációt…

A Szikladóm arany kupolája ma is uralja Jeruzsálem látképét. Legalább annyira ikonikus épülete a városnak, mint Párizsnak az Eiffel-torony – csak sokkalta több ember számára jelöli ez a világ közepén lévő várost: a Föld Köldökét.

 A Templom-hegy, Jeruzsálem  szíve

Útban a Szikladóm felé (2019) – Parlagi Gáspár fényképe

Egykor fizikailag is magasan az ókori város fölé tornyosult (akkoriban még a források, s nem a panoráma jelölték ki a lakható városrészeket), ma már csak spirituális értelemben uralja a várost… És – sajnos – a Kelet-Jeruzsálemmel kapcsolatos vallási-politikai súrlódásokat is…

A nyugati utazóknak azon kis része, azok az exkluzív csoportok, akik vállalják a szigorú biztonsági ellenőrzést, hogy belépjenek a Hegyre, a konfliktusokból szerencsére semmit nem tapasztalnak. A látogatási időkben kimondottan csendes, ligetes környezetben leginkább csak Szikladómnál és az Al-Aksza mecsetnél fényképezkedő, kisebb-nagyobb turistacsoportok zsivaja töri meg a csendet. Az itt-ott feltűnő, magányosan imádkozó, idősebb muszlim hívő inkább a szétszórt imafülkék valamelyikénél áll meg. 

A valóságos építészeti csodát jelentő épületek körbejárása, a párját ritkító fényképezési lehetőségek kiaknázása után még bőségesen marad idő, hogy a Hegy erőhely voltán, spirituális erején is elmélkedjünk. 

A Templom-hegy öröksége

Kevés olyan hely van a világon, ami ennyire erős spirituális-történelmi örökséggel (és ebből is fakadó ideológiai terhekkel) rendelkezik. 

A zsidó tradíció

Itt állt egykor Salamon temploma, az első hely, ahol állandó szállást vett a Seregek Ura, ahol a Szentek Szentjében a Frigyláda tette kézzelfoghatóvá az isteni jelenlétet. Az Első Templom lerombolása (i.e. 586) után ugyanitt épült fel a második templom, az utolsó, ahol az ószövetségi áldozatokat még érvényesen be lehetett mutatni. Amikor i.sz. 70-ben a római légiók elpusztították, ill. Jupiter Capitolinus-nak épített pogány templomot emeltek a helyén, az a korszak minden egyistenhívő embere számára tragédiával ért fel.

A zsidó hagyomány szerint ugyanakkor a Shekina (az „isteni jelenlét”) soha nem hagyja el a Második Templom – Nagy Heródes által épített részének – utolsó maradványát: a Nugati Falat, amit mi siratófalként ismerünk. Épp ezért minden hívő zsidó, bármerre éljen is a világban, imáit arccal e hely felé fordulva végzi.

A keresztény nézőpont

A keresztények számára a helynek elsősorban történelmi fontossága van. Elsőre meglepő módon a Kelet-Római Birodalom uralma alatt, bár beszüntették Jupiter kultuszát a városban, más fontos ószövetségi helyekkel ellentétben, ide nem építettek keresztény templomot. 

Ha azonban belegondolunk, könnyű belátni, hogy ez volt a teológiailag következetes álláspont. A keresztények számára a Föld Köldöke, a legszentebb hely a közelben lévő Szent Sír (avagy a Feltámadás) Katedrálisa volt (és kellett, hogy legyen), ahol a hagyomány szerint Jézust keresztre feszítették, ill. eltemették, és ahol a feltámadás is megtörtént. Márpedig Krisztus megfeszítésekor a Templom függönye „kettéhasadt felülről egészen az aljáig” (MK 15,38), azaz az isteni jelenlét elhagyta a Frigyládát és a Templomot – és ezzel az Ószövetség átadta helyét az Újnak.

A muszlim hagyományban

Kevésbé közismert, hogy ugyanakkor az iszlám számára a Templom-hegy – Mekka és Medina – után a harmadik legszentebb hely a világon. Egy rövid ideig az ima iránya (a qiblah) is ez volt a Próféta követői számára, mielőtt véglegesen Mekka, ill. a Kába-kő lett volna számukra a világ spirituális középpontja. 

A muszlim hagyomány erre a helyre teszi a Koránban is említett, „éjszakai utazás” legendás eseményét. E történet szerint Mohamed egy éjjel elragadtatott a „legtávolabbi mecsetbe” (ez az Al-Aksza), ahonnan Buraq, a szamárszerű csodalény hátán szállt fel a mennyekbe, hogy – többek között – az igazhitűek számára kötelező imák számát és idejét a szüntelenről, napi öt alkalomra alkudja le. 

Nem csoda hát, ha a későbbi évszázadokban az Al-Aksza, ill. a muszlim hagyomány szerint az egykori Szentek Szentje helyén álló másik épület, a Szikladóm is hosszú évszázadok virágzó muszlim építészetének csodájaként épült fel és maradt ránk. És ma is hívők tízezrei vesznek részt hétről-hétre a pénteki imán (ami egy korai hagyomány szerint 500-szor annyit ér, mint egy átlagos mecsetben elmondott ima)…

-----------

Az Agránál kiemelten fontosnak tartjuk, hogy szentföldi utunkon a terület teljes kulturális gazdagságát megismerhessétek. Így – a magyar gyakorlatban egyedülálló módon – programunkat is mindhárom nagy kultúra (zsidóság, kereszténység, iszlám) lenyűgöző örökségének felfedezésére építjük fel. Ráadásul egy szakértő vallástörténész életteli tolmácsolásában kalandozhattok a hagyományokban, és elfogultság nélkül ismerhetitek meg a szentföldi jelenkor – nagypolitikai játszmáktól sem független – szövevényes valóságát.