A Szentföldön mindennek hosszú és bonyolult története van. Íme egy város négyezer éves múltja, ahol minden kellék adott egy jó sztorihoz: keresztesek, muszlimok, rabbik, hajóroncsok, arany, túszcserék, és most már egy fürdő is. Yavne-Yam az izraeli partvidéken, Tel Aviv és Ashdód között húzódó városok sorának régóta ismert tagja. Az i.e. 2. évezred óta lakott településen a Tel Aviv Egyetem jelenleg folyó ásatásai megerősítették – a kikötő a régió korai iszlám uralmának egyik utolsó mentsvára lehetett. A nyári munkák során egy római technikákkal épült fürdő maradványai is előkerültek, melyet különös módon az arabok hoztak létre.

Yavne-Yam, mozaikpadló feltárása

Yavne tehát a Földközi-tenger partjainál fekszik, 20 kilométerre délre Jaffától; a jeruzsálemi templom második elpusztítása után (i.sz. 70) a rabbitanoncok központjának számított, de a települést már 2000 évvel korábban is lakták. Mint megannyi part menti város, Yavne is két testvértelepülés – a beljebb található város (Yavne), és a tengerparton található kikötő (Yavne-Yam) együttese. Mivel a modern Yavneh elődjének romjaira épült, a régészeti kutatások főként a kikötőre koncentrálnak.

E kikötőt fennállása alatt főleg halászok használták, de a tenger gyümölcseinek szüretelése mellett fő kereskedelmi csomópont is volt a Sinai-félsziget és Jaffa között – a partviszonyok itt inkább alkalmasabbak voltak a kikötésre. A tengerbe nyúló kis félsziget két öblöt alkot, melyek az idők során számos hajót, és számtalan tárgyat nyeltek el. A régi hajósok a Földközi-tenger szeszélyes áramlatait kikerülve a part mentén hajóztak, vállava a zátonyra futás veszélyét. A víz alól előkerült leletek nem csak kőhorgonyok és hajóroncsok, de horgok, hálónehezékek, edények és őrlőkövek is, a hajósok életének tanújelei. A használati tárgyak mellett hajórakományok – nemesfémek, olivaolajat és bort tároló amforák is odavesztek, melyek ma az ezredéves, óriási távolságokat átívelő tengeri kereskedelem értékes forrásai a kutatók számára.

Az ásatások madártávlatból. Forrás: Wikimedia Commons.

A kikötőváros településhalmán (tell) Moshe Fischer professzor több, mint húsz éve végez ásatásokat. Az idei szezon fő meglepetése az arab stílusú, de római technikákkal (fűtött padlók és falak) felépített fürdő felfedezése volt, melyet a korai iszlám kor végére, az i.sz. 12. századra keltezhetünk. Az itt talált egyéb datálható tárgyakkal együtt ez azt jelenti, hogy az arabok akkor is jelen voltak a Szentföld e részén, mikor a vidék 70 százaléka már keresztény fennhatóság alatt állt.

A tengerbe nyúló földnyelven álló erődöt a muszlimok építették, nevét a bibliai Rúben után kapta, aki a hagyomány szerint e várost alapította: Rubin. Az írásos forrásokra támaszkodva Fisher megállapította: Yavne, Asdódhoz és Jaffához hasonlóan arab-keresztény túsztárgyalások helyszíne volt. Az egészen 5 méter mélységig feltárt központi toronyban minden bizonnyal börtön is helyet kapott, ahol a túszokat tartották fogva. A háborúk idején mindkét fél ejtett foglyokat, melyeket aztán váltságdíj ellenében, vagy sajátjaikért cserébe engedtek el. A keresztény tárgyalók hajóval érkezhettek Yavne-Yam-ba; a tárgyalások eredményeit a Ramlában, az arab fővárosban szentesítették, a tranzakciók csak ez után következhettek.

Keresztesek és arabok összecsapásának 12. századi ábrázolása

A fürdőt is itt, az arab stílusú erődön belül találták meg. “Igen különleges és ritka jelenség ez” – nyilatkozott Fischer – “az építmény a tradicionális római fürdők kicsinyített mása volt; a padló alatt, és a falban vezető csöveken forró levegőt keringtettek. A keresztesek nem építettek ilyet, és a korai iszlám kor végével ez a típus teljesen el is tűnik, egészen a 19. századig. Ez az épület a római fürdőházak utolsó képviselője.” Az ásatások folytatódnak a nemzeti parknak nyilvánított területen. Fischer szerint a yavne-i eredmények segítenek megérteni azokat az összetett kapcsolatokat, melyek a muszlim enklávék, a kairói arab uralom és a szentföldi keresztesek között fonódtak e századokban.

A Yavneh-Yam régészeti projekt honlapja

Runcimann, S. 2002. A keresztes hadjáratok története. Osiris Kiadó, Budapest