Irimiás Balázs

Születési év: 1975
Végzettség: építész PhD, közgazdász
Szakterülete: építész, közgazdász
Beszélt nyelvek: angol, japán, román, német

Bemutatkozás:

Azon szerencsés kiválasztottak közé tartozom, akik egy kilencvenes évek végi feltáró hátizsákos kaland-stoppolás, egy japán barátnőnek köszönhető, építész-interjúkkal tűzdelt hosszabb látogatás, egy többszöri próbálkozásra sikerült három hónapos építész szakmai gyakorlat, majd három hónapos munka, és szintén második próbálkozásra sikerült japán állami ösztöndíj kétszer is hosszabbított kint tartózkodásának élményeit tudhatom magam mögött. Összesítésben öt évet meghaladó japán életem alatt minden elérhető közlekedési eszközzel, autóstoptól, kerékpáron, gyalogtúrán, városi és ágyúgolyó vonaton át, hajón, kompon és repülőn bejártam Japán mind a négy nagy, és néhány kisebb, természetes és mesterséges szigetét, sőt, ösztöndíjam első évét egy mesterséges szigeten éltem le.

Átéltem a vasbeton szállás hajladozó rugalmasságát, és a tatamival borított tokiói faház ablak- és tolóajtórázó csörömpölését egyaránt, a földrengés alatt. Fordította ki kezemből az esernyőt a tájfun és kapaszkodtam négykézláb a konyhaasztal alatt a kerületi katasztrófavédelmi központ földrengés-szimulátorában. Beszélgettem anyanyelvén gésával, zen-buddhista szerzetessel, és emberszabású, a megtévesztésig életszerű szilikon női robottal is.

Lenyűgöz a japán építészet folyamatos kísérletező, múltat felidéző és újraértelmező változatossága, a minden létjogosultsága, a földrajzi és történelmi korok simulékony együttélése, a szaktudás évszázadokat túlélő hordozhatósága.

Az Agrának 2001-ben raktam össze először az utat, és 2006 óta vezetem is, de soha nem tudtam titkolni meglepetésemet és rácsodálkozásomat, amit ez a földöntúli kultúra, minden úton, azóta is okoz.

Interjú:

Hogyan lettél az Agra csoportvezetője?

2000 környékén, a Kálvin téri aluljáróban, a híres iraki buszos út szervezője, egyetemi évfolyamtársam, bemutatott Eleknek, aki véletlenül arra járt. Akkor japán barátnőm volt, és már jártam többször Japánban, mire Elek kapott az alkalmon, és megbízott bennünket egy bennfentes szemmel összerakott japán körutazás előkészítésével.

Mi az, amit a legjobban szeretsz a csoportvezetői munkádban?

Eleinte az utazást magát szerettem, mert igyekeztem minden utat emlékezetesre és megismételhetetlenre faragni, aztán lassan rájöttem, hogy válogatottan izgalmas emberek gravitálnak az Agra felé, így majdnem minden útról alakultak tartós baráti kapcsolataim. Ezért a legjobban azt szeretem, amikor nem csak szép emlékekkel, hanem gyakran változásokat előidéző, életformáló, meghatározó élményekkel térünk haza.

Mi volt a legnagyobb utazással kapcsolatos élményed?

Majdnem minden úton volt olyan, amire így emlékszem. Mikor a tér- és víziszonyos utas beült mögém a tengeri kajakba, vagy a szezonon kívül megmászott Fuji-ról lefelé jövet lentikuláris felhőgyűrűkkel búcsúzott tőlünk a szent hegy, vagy amikor a vacsorafelszolgálással együtt betoppant az Edo kori vendégházunk szobájába egy élő műsor tévéstábja, amit előtte öt perccel megálmodtam.

Csoportvezetőként mi volt a legfurcsább vagy legviccesebb helyzet, amit átéltél?

Amikor a Japán beltengeren egy ünnep miatt nem fértünk fel a kompra, de egy arra járó privát jachtot sikerült lestoppolni egész napra helyette.

Mi az az egy dolog, amit mindig magaddal viszel, ami nélkül semmiképp nem kelnél útra?

Nem vagyok babonás, ezért az útlevelemen és a jegygyűrűmön kívül nem sok ilyet tudnék felsorolni.

Mi jut először eszedbe, mikor azt hallod „a legszebb hely a földön”?

Sok olyan helyen jártam, ahol a táj átlényegül, és úgy kezd hatni a szemlélőre, mint egy műalkotás. Erre nem csak természeti környezet képes, hanem néha a természet és az ember alkotta világ különös összeállása is. Patagónia hegyei, a Himalája kolostorai, a több ezer éves cédrus-őserdő Yakushima szigetén, vagy Lalibela sziklatemplomai.

És amikor azt, hogy „a legsokszínűbb”?

Indonézia szigeteinek tenger alatti világa, vagy az iráni bazárok fűszerárusai.

Van-e olyan hely a világon, ahová még nem jutottál el, de nagyon szeretnél?

Kamcsatka az egyik távoli, és Skócia, Írország, Norvégia, Izland a közelebbi bakancslistások.

Mik a kedvenc ételeid a nagyvilág konyháiból?

A sushi és a ramen, amikért egyenként is elmennék Japánig, de a Kobe steak és az Argentin steak is megéri az adott óceánok átrepülését. Sajnos javíthatatlan mindenevő vagyok, és a gasztronómiát a kultúra egyik legjobban befogadható leképeződésének tartom.

Szakmai tevékenység, publikációk:

Szakmai tapasztalat

Csoma Szobája Közhasznú Alapítvány, Budapest 2008-, Kuratórium elnök

Sokszem Vizuális Művészeti Alapítvány, Budapest 2009-2012, Rezidens alkotó, szervező

BME Lakóépülettervezési Tsz., Urbanisztika Tsz. 2010-2011, Meghívott előadó

Építészeti Felmérés és örökséggazdálkodás, Koh Ker, Kambodzsa 2008-2009, Építészeti Csoportvezető

Építészeti konzerválás, Bayon, Angkor, Kambodzsa 2004-2008, Dokumentáció- és digitális archívum tervező

Japán-Khmer-Magyar Régészeti Feltárás, Sambor Prei Kuk, Kambodzsa 2006, Szervező, Magyar csapat vezetője

Erdőd Várának Felmérése, Erdőd, Románia 1999, Szervező, felmérő

Válogatott publikációs lista

Irimiás B. in press, Shey Stupa restoration, a case study, IALS Conference Proceedings, 2016.

Irimiás B. 2016. 30 270 000 m3 curry – Interjú Norihiko Dan japán tervezővel. Octogon 2016/3

Irimiás B. 2016. Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa (SANAA) interjú a Liget és a Galéria kapcsán. Octogon 2016/1

Irimiás B. 2014. Hullámlemez-lovas - interjú Endo Shuhei építésszel. Octogon 2014/5

Irimiás B. 2014. Holdfényre tájolva - interjú Hosaka Takeshivel. Octogon 2014/3

Irimiás B. 2014. Csoma Szobája Zanglában. In: Kelényi Béla (szerk.) Az indológus indián: Baktay Ervin emlékezete. Budapest, Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum

Irimiás B. 2013. Sztúpák, ősi buddhista szakrális építmények megmentése Ladakban. In: Szabó E. (szerk.), Kőrösi Csoma Sándor - lelki élet, vallásosság. Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület

Irimiás, B. 2012. Csoma zanglai szobájának megmentése, 2008-2011. In: Gazda J., Peti B., Szabó E. (szerk.), Kőrösi Csoma Sándor – Kultúrák keresztútján. Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület

Irimiás, B. 2006. The JAYA Koh Ker Heritage Investigation, presentation of the Sustainable Heritage Management Plan, in The Consolidated Sustainable Development Master Plan of Koh Ker Site, 2010, Royal Angkor Foundation Establishment of the Bayon Database. In: Nakagawa, T. (szerk.), Annual Technical Report on the Survey of Angkor Monument 2005-2006, Tokyo: JASA.

Irimiás, B. 2006. Plan of the restoration Recording for the Southern Library of Bayon. In: Nakagawa, T. (szerk.), Annual Technical Report on the Survey of Angkor Monument 2005-2006, Tokyo: JASA.

Irimiás, B. 2005. Tokyo linear logistics, or how deep should architects penetrate into the infrastructure design. Japanese Architect 2005

Szabadúszó cikkíró az alábbi magazinokban: Octogon, Átrium, Földgömb, Alaprajz, Tervlap, Metszet, stb.

Online referencia (válogatás)

Csoma Szobája honlap szerkesztő (http://www.csomasroom.org/)

National Geographic Online cikk

Földes András blogja a Csoma Szobájáról (http://csoma.blog.hu/)

Csoma Szobája Youtube oldal

Csoma Szobája Facebook oldal


Galéria