Társ az ismeretlenhez
1998 óta
1998 óta
Hivatalos név: Török Köztársaság
Terület: 773 473 km2
Lakosság: 75 058 900 fő (66% városi)
Főváros: Ankara
Szomszédos országok: Grúzia, Örményország, Irán, Azerbajdzsán, Irak, Szíria, Görögország, Bulgária
Hivatalos nyelv: török (egyéb nyelvek: kurd, arab, örmény, görög)
Hivatalos pénznem: török líra
A Közel-Kelet legnyugatabb országa a Fekete- és a Földközi-tenger között. Területének 3%-a Európában, 97%-a Ázsiában fekszik. Az ország európai része egyhangú síkság, amelyet északon az Isztrandzsa-hegység (1030 m), délen a Tekir-hegység (945 méter) határol. A Dardanellák és a Boszporusz, valamint az általuk közrefogott Márvány-tenger alkotja a két kontinens határát. Anatólia belsejét 800-1000 méter magas, kisebb medencékre osztott, száraz, kopár fennsík foglalja el. A helyenként félsivatagos, lefolyástalan mélyedéseket sósmocsarak és sóstavak (pl. Tuz-tó) töltik ki. A fennsíkot északról a Pontuszi-hegység (3937 méter), délről a Toros-hegyvidék 1200 kilométer hosszú láncai övezik. A Középső-Toroshoz északon kiterjedt, fiatal vulkáni terület csatlakozik (3916 méter). Az ország keleti részén a hatalmas lávatakaróval fedett Örmény-magasföld terül el.
Legfőbb folyók a Kizilirmak, a Menderes, az Eufrátesz (Firat), a Tigris (Dicle), a Sakarya és a Kura.
Az Égei- és Földközi-tenger partvidékén a mediterrán éghajlat a jellemző. A fekete-tengeri területeken a nedves szubtrópusi klíma az uralkodó. Az anatóliai területeken a kontinentális éghajlat a jellemző. A magashegységek régióját természetesen magyashegységi klíma uralja.
Népcsoportjai: török 70%, kurd 20%, arab 2%, cigány 1%, cserkesz 0,5%, örmény 0,5%, egyéb 0,5%. Közigazgatásilag 81 tartományra oszlik fel. Államformája elnöki köztársaság. Fontosabb települései a főváros mellett Isztambul, Ízmir, Bursa, Adana.
Vallási megoszlás: muzulmán 99% (szunnita 70%, alavita 20%, síita 9%), egyéb 1%.
Gazdaságának fejlettsége elmarad az európai szinttől. Ásványkincsekben (fekete- és barnakőszén, vas-, króm- és rézérc, kőolaj, csiszolóanyagok) gazdag ország, vízenergia hasznosítása nagyarányú. Ipara sokoldalú, a nagy múltú kézműipar (szőnyegszövés, ötvösművészet) napjainkra elvesztette vezető szerepét. Fő ágazatai a textil- és élelmiszeripar, a dohányfeldolgozás, vas- és alumíniumkohászat és a gépgyártás.
A mezőgazdaságban a növénytermesztésé a vezető szerep. A kevésbé csapadékos térszíneken a búza és az árpa termesztése elterjedt, a csapadékosabb, mediterrán éghajlatú partvidékeken citrusféléket, szőlőt, dohányt és gyapotot termesztenek. Tekintélyes az állatállománya (szarvasmarha, juh, angórakecske). A gyapjú a szőnyegszövő háziipar fontos alapanyaga. Az ország nagy súlyt fektet a jelentős bevételeket szolgáltató idegenforgalom fejlesztésére.
A történelmi nagybirodalom, az Ottomán Birodalom megalapítója I. Oszmán volt a 14. század elején, akinek uralkodása idején a birodalom határai elérték a Márvány-tengert, majd 1354-ben a törökök Gallipoli bevételével behatoltak Európába. A hódító, terjeszkedő állam II. Szulejmán szultán uralma (16. század közepe) alatt élte fénykorát. Ekkor a birodalomhoz tartozott Észak-Afrika, Délnyugat-Ázsia, a Balkán-félsziget és a Kárpát-medence jelentős része. A 17. század végétől kezdve egymást érték a súlyos katonai és politikai vereségek, Törökországnak sorra le kellett mondania a meghódított területeiről. Az 1912-13. évi balkáni háborúkban a birodalom csaknem teljesen kiszorult Európából. Az országban 1919 és 1922 között nemzeti függetlenségi háború folyt Musztafa Kemal (Atatürk) vezetésével. A szultánságot eltörölték, és 1923-ban kikiáltották a Török Köztársaságot, a jelenlegi határai is akkor alakultak ki.
Területe összekötő kapocs Európa és Ázsia között, számos kereskedelmi útvonal halad át területén. A stratégiailag fontos Boszporusz és Dardanellák tengerszoros 1936 óta áll ellenőrzése alatt. Felszámolták az iszlám világi hatalmát, bevezették a polgári törvénykezést, áttértek az európai időszámításra és a latin betűs írásra, törvénybe iktatták a nők egyenjogúságát. Atatürk haláláig (1938) a parlamentáris demokrácia és a többpártrendszer már gyökeret vert az országban, az alkotmány szerint a demokráciát a hadsereg védi. Az ország súlyos belső problémája a kurd kérdés, mivel a török állam mindenféle kurd önrendelkezést elutasít, 1984 óta állandóak a fegyveres összetűzések.
Az UNESCO világörökségi listáján az alábbiak szerepelnek: