Méghálaja állam Bangladessel határos, déli szélén fekszik egy apró település, amely nagy hírnevet szerzett magának a világban. A khászí törzs tagjai által lakott Mawlynnongot a 2000-es évek elején Ázsia legtisztább falujának választották. Az Isten Saját Kertjének is nevezett település utcáin sétálva számtalan gyönyörű virágot hozó bokorba és más, a helyiek által ültetett és rendezett szépségbe botlunk. A keleti Khászí-hegység ezen részén azonban a természet és az ember kapcsolatának praktikusabb oldalával is találkozhatunk: az UNESCO által is elismert gyökérhidakkal.

A fikusz, ahogy mi ritkán láthatjuk – gyökérhídak az indiai Mawlynnong településéhez közel. Fotó: Agra archívum.

Ezek az élő építmények a Ficus elastica fa (itthon a szobanövényként ismert fikusz) hajlékony gyökereiből fonódnak össze, megfelelő emberi irányítással. A fikuszfa gyökerei különösen alkalmasak a feladatra, mert gyorsan nőnek és elég erősek ahhoz, hogy megtartsák akár több embere súlyát is. Mivel ezek a fák amúgy is sziklafalakon nőnek, léggyökereik erősen kapaszkodnak a talajhoz, szilárd tartást adva ezzel a hídnak még szélsőséges időjárásban is. A khászí és a dzsanitá törzs tagjai hosszú évszázadokon keresztül finomították a hídfonás technikáját. Összetekeréssel, összefonással és oltással is erősítik a szerkezetet, hogy akár kétszintes hidakat is ki tudjanak alakítani.