Társ az ismeretlenhez
1998 óta
1998 óta
Főváros: Kuala Lumpur
Terület: 329 749 km²
Becsült népesség: 30 000 000 ( 2014-es adatok alapján )
Beszélt nyelvek: maláj, angol, kínai, thai
Hivatalos pénznem: ringgit(1 ringgit megközelítőleg 80 forint).
Időeltolódás Magyarországhoz képest: + 6 óra
Malajzia délkelet-ázsiai ország, két egymástól mintegy 650 km távolságban levő országrészből áll, a Maláj félszigeten Nyugat – Malájziából és Borneó szigetén Kelet – Malájziából. Északon Thaiföld, Borneó szigetén délen Indonézia, nyugaton a Malacca szoros, keleten a Dél – kínai és a Celebesz – tenger határolja. Délen a Johori – szoros választja el Szingapúrtól.
Nyugat – Malajzia középső részén sűrű erdőkkel borított hegyvonulatok emelkednek ki, ennek két oldalát alföldek övezik, legmagasabb pontja Gunong Tahan. Kelet – Malajzia partvidékét síkságok tagolják, amelyekből dél felé hegységek emelkednek ki, legmagasabb csúcsa a 4101 méter magas Kinabalu.
Malájziának számos nemzeti parkja van, az UNESCO a világörökség részének tekinti a a Kinabalu Nemzeti Parkot és a Gunung Mulu nemzeti Parkot.
Az ország klímája trópusi, száraz és esős évszakok váltják egymást.
Malajzia feldolgozóiparának legfontosabb ágazatai a világszínvonalú elektronika, elektrotechnika, precíziósgép-gyártás, közlekedési eszközök gyártása, vegyipar, valamint a gumi- és a fafeldolgozás. A vegyipar vezető ága a kőolajfinomítás. Ásványkincsekben is gazdag: nagymennyiségű ón, volfrám, vas, bauxit, kőolaj és földgáz tartalékokkal rendelkezik.
Mezőgazdasága is jelentős, bár a legfontosabb élelmiszernövényéből, a rizsből behozatalra szorul. Kivitelre kókuszdiót, kakaót, teát, kaucsukot és pálmaolajat termeszt, pálmaolaj és kaucsuk kitermelésben világelső.
Malájziában mintegy 60 % az erdők aránya, a fakitermelés a gazdaság egyik alappillére. Az 1960-as évek óta rohamosan növekvő fakitermelés következménye a súlyos talajerózió, amelyet napjainkig tervszerű erdőgazdálkodással próbálnak visszaszorítani.
A maláj kultúra nagyjából azonos az egész országban, ám szokásaik és hiedelmeik etnikai csoportonként változnak. A lakosság 53 %-a muzulmán, 17%-a buddhista, 12 %-a taoista és konfuciánus, a maradék hindu, keresztény vagy egyéb vallású. Mivel a lakosság többsége muzulmán, valamennyien a Korán tanításai szerint élnek, erkölcsi kódexük az udvariasságon, tiszteleten és harmónián alapul. A malájok nem használnak családi nevet, az első név a saját nevük, a második pedig az apai név.
Az időszámításunk első századában már centralizált hindu-maláj államok alakultak ki ezen a területen, az iszlám jelenlét első jelei a 14. században jelentek meg.