A paradicsomi szigetország az Indiai-óceánon, az Afrikai kontinens délkeleti partjánál fekszik. Több mint 500.000 km2-es területével a világ negyedik legnagyobb szigete, lakosainak száma alapján, mely közel 23 millió, pedig az 55. legnépesebb ország. Szomorú tény azonban, hogy ennek majd 90 százaléka kevesebb, mint napi két dollárból gazdálkodik. Fővárosa, és egyben legnagyobb települése Antananarivo, melynek jelentése: “ezer ember városa”. Az egykor francia fennhatósága alatt álló ország domborzata változatos, a központi fennsík kopár dombjai között zöldellő völgyek váltják egymást, melyek kellemes kontrasztot nyújtanak a 2000 méter fölé magasodó csúcsoknak. Madagaszkár keleti részén meredek lejtő vezet a parti síkságra, ahol az Indiai-óceán tengerpartját szegélyező lagúnák kiváló természetes kikötési lehetőséggel csábítanak. Az ország nyugati, szélárnyékban lévő, száraz oldala ritkábban lakott, az eredeti természeti környezet itt kevésbé bolygatott. Éghajlata trópusi, két évszak váltja egymást, a forró esős időszak, ami novembertől áprilisig tart, valamint év többi részére jellemző hűvösebb, szárazabb periódus. Madagaszkár rendkívüli sokszínűséggel fogadja az ide utazó turistákat. Mivel a szeget nagyon régen elvált minden más kontinenstől élővilága igen egyedi. Nagyjából 10.000 növényfaj él a szigeten, és ennek 90 százaléka endemikus, azaz csak itt található meg. Számos félmajomfajta honos itt, például a véznaujjú maki vagy a gyűrűsfarkú maki, de találkozhatunk tanrekkel, különböző cibetmacskákkal, denevérekkel, boakígyókkal, leguánokkal és kaméleonokkal is. Érdekesség, hogy Madagaszkáron afrikai nagyvad és mérges kígyó nincs, az itteni legnagyobb ragadozó a fossza, amelynek hossza 70–80 cm, súlya 5,5–8,6 kg. A szárazföldi vadvilág megfigyelése mellett Madagaszkáron a Île Sainte-Marie sziget térségében lehetőség nyílik a tengerek óriásai, a bálnák tanulmányozására is.