Társ az ismeretlenhez
1998 óta
1998 óta
Minden bizonnyal sok különleges vidéke, egzotikus sarka van kicsiny világunknak, de ezek között is előkelő helyet foglal el ez a szigetország. Japán ugyanis nem csupán geográfiai értelemben található – Európából nézvést – a „világ végén”, a fölgolyó másik oldalán, hanem kulturális szempontból is: az országot feltérképező 16. századi nyugati kereskedők és misszionáriusok nem is találhattak volna még egy, az övéktől ennyire eltérő mentalitású világot, mint ez. Mintha Európából kelet felé haladva a Levantén, az arab világon, Perzsia és India roppant térségein áthaladva mind egzotikusabb és színpomásabb kultúrákkal találkoznánk, hogy aztán ez a gazdagság Kína határaitól fokozatosan egyszerűsödjön, míg a Legtávolibb Keleten, a Csendes-óceán vizeinek peremére érve az ázsiai szellemiség el nem éri legelvontabb, legletisztultabb formáját. Ezért kihívás még ma is Japánba látogatni úgy, hogy vérbeli utazókként nem csak a képeslap-szerű panorámára és a főbb látnivalókra vagyunk kíváncsiak, de a rejtett kincsekre is: mert Japán a kicsinyben, a részletekben igazán Japán; mintha bennük tudná leghívebben kifejezni önmagát. Ahogy az ujjunkkal végigkövetjük az ázsiai kontinens partjai mentén végigfutó kisebb-nagyobb szigetek gyöngysorát, és gondolatban megpihenünk egy-egy ismerős vagy különleges hangzású néven: Hokkaido, Jokohama, Fudzsi, Nagano – máris felébred bennünk a kíváncsiság, hogy saját szemünkkel is lássuk mindazt, amivel eddig filmek képkockáin, könyvek lapjain találkoztunk csupán. Csomagoljunk, és keljünk útra a szamurájok, zen-kertek, extravagáns 21. századi szubkultúrák otthonába, ahol egymás mellett él a szüntelen, tiritarka nyüzsgés, és a mindennél nagyobbra értékelt belső csend és egyszerűség világa.
Főváros: Tokió
Terület: 377 915 km²
Becsült népesség: 127 100 000 ( 2014-es adatok szerint )
Beszélt nyelvek: japán
Hivatalos pénznem: jen ( 1 JPY – 2, 25 HUF )
Időeltolódás Magyarországhoz képest: + 9 óra
Ázsia csendes – óceáni partvidékén fekszik a Japánhoz tartozó majdnem 7000 sziget, ezek közül a legjelentősebbek a Hokkaido, a Honsú, a Sikoku és a Kjusú. A szigetvilág több, mint 70%-a erdős, hegyes terület, amely mezőgazdasági, ipari és lakossági használatra nem alkalmas. Számos nemzeti park található Japánban, a legjelentősebb a Shiretoko félszigeten található Shiretoko Nemzeti Park. Szigorú jogszabály védi őket, a legfőbb cél megőrizni a területek eredeti ökoszisztémáját
Az országban nagy folyók nincsenek, de az éghajlat esős jellege miatt számos patak, kisebb folyó van a térségben. Az északi és a déli rész éghajlata igencsak eltér egymástól, ám az elmondható, hogy átlagban mérsékelt az időjárás a szigetvilágban.
Mivel az ország több mint 70 %-a erdős, hegyes terület, a meredek lejtők, szélsőséges időjárás, gyenge talaj, gyakori földrengések és földcsuszamlások miatt alkalmatlan a mezőgazdasági és ipari használatra. A japán mezőgazdaság az állam által erősen támogatott, a földművelők ( a lakosság 1-2 %-a ) a művelésre alkalmas területeken jól gépesített, vegyszerezett, kis- és közepes méretű parcellákon, belterjesen művelik a földeket. Japán legfontosabb mezőgazdasági terményei: a rizs, bár ebből az erős belső kereslet miatt behozatalra is szorul. Alföldjein gabonát: búzát, árpát termesztenek, de megtalálható a szója, a zöldségféle is. A lejtős térszíneken délen tea és búza, északon burgonya és cukorrépa fejlődik. A déligyümölcsök a szubtrópusi monszun klíma alatt érnek be. A mérsékelt övezet gyümölcsei, az alma északon, Hokkaidón és Honshun, míg a körte és a narancs termesztése Shikoku és Kyushu szigetén terjedt el. A nagy halászhagyományokat ápolva a tengerparti öblökben algákat, kagylókat tenyésztenek.
A legmodernebb iparágak létrehozója és csúcstechnológiai újítások hazája Japán. Az ipar a japán gazdaság legfontosabb húzó ágazata. Az ötvenes és hatvanas évek gyors iparosítása közben elhanyagolták a környezet védelmét. Azóta viszont nagy erőfeszítéseket tesznek az élhető környezet fenntartásáért. Japán élenjáró ország az új, környezetbarát technológiák fejlesztésében és ezek külkereskedelmi, így gazdasági jelentősége is számottevő.
Japán lakossága igencsak homogén kulturális szempontból, a legnagyobb kisebbséget a koreaiak, kínaiak, filippínók, peruiak és brazilok képezik. Az itt élők közül sokan szembehelyezkednek a vallásokkal, ennek oka főként a tudomány gyors fejlődésében keresendő. Mindemellet Japán ősi vallásának a sintónak is sok követője akad. A sintó az ember és a természet összefonódásának fontosságát helyezi előtérbe, a természet feltétlen tiszteletére és védelmére helyezi a hangsúlyt.
A művészet igen jelentős az országban, számos művészeti ág megjelenik Japánban, jellegzetes a japán fazekasság, fa – és bronzszobrászat, festészet, kalligráfia és napjainkban a filmművészet.
Japán elszigeteltségéből kifolyólag viszonylag későn találkozott az ázsiai kontinens kultúrájával, így ez nem csak földrajzi, de etnikai és történelmi szempontból is komoly hatással volt a szigetre. Japán körülbelül időszámításunk előtt 30 000 óta lakott terület, a legrégebbi nemzetek egyike. Az ősi időkben ajnu fennhatóság alatt állt, de a Koreából és Mandzsúriából ide vándorolt törzsek - a mai japánok - lassan kiszorították az ajnukat az ország északi szigetére, Hokkaidóra.