Társ az ismeretlenhez
1998 óta
1998 óta
Főváros: Tbiliszi
Terület: 69 700 km²
Becsült népesség: 4 490 500 ( 2014 – es adatok alapján )
Beszélt nyelvek: grúz, orosz, örmény, azeri
Hivatalos pénznem: grúz lari (1 GEL=120 HUF)
Időeltolódás Magyarországhoz képest: + 3 óra
Grúzia Európa és Ázsia határán, a Fekete – tenger partján fekvő ország. Egyesek európai, mások ázsiai országnak tekintik. Északon Oroszországgal, délről Törökországgal és Örményországgal, keletről Azerbajdzsánnal határos.
Grúzia északi részén emelkednek a Kaukázus legmagasabb csúcsai, délen pedig a Kis-Kaukázus vonulatai húzódnak. Közöttük terül el a Rioni völgy és a termékeny Kolhisz síkság. Az ország harmadát erdő borítja. Legmagasabb hegye az 5201 méteres Skara.
Az ország éghajlata változatos, vannak alpesi és szubtrópusi klímájú területei is egyaránt. Az átlaghőmérséklet magasabb, mint az Európában megszokott, de elmondható, hogy a nyár általában forró, a tél enyhe.
Grúzia változatos tájképének köszönhetően nagyszámú állatfaj él itt, az erdőkben olyan nagyragadozókkal találkozhatunk, mint a perzsa leopárd és a hiúz.
Természeti adottságai miatt kevés a megművelhető föld Grúziában, az egykori hatalmas erdőket kiszorította a mezőgazdaság és az urbanizáció. Az arra alkalmas területeken citrusféléket, teát, szőlőt, gabonát, cukorrépát és burgonyát termelnek. Számottevő az állattenyésztés, így a hús-, tej-, tojás- és gyapjútermelés a térségben, valamint a kőszénbányászat és a kőolaj kitermelés is jelentős.
Grúzia nem tartozik a városiasodott országok sorába, népességének kevesebb, mint 60 %-a él városokban. A lakosság 82 %-a ortodox keresztény. A szomszédos népekkel lezajlott gyakori történelmi konfliktusok és a több felekezet együttélése ellenére Grúziában hagyományosan béke uralkodott, a vallási alapú diszkriminációnak tehát nincs hagyománya az országban.
A grúzok (georgiaiak) magukat saját nyelvükön „kartveli”-nek, országukat „Sakartvelo”-nak nevezik. Az ország angol nyelvű hivatalos megnevezése Georgia. Az állam hivatalos képviselői arra törekednek, hogy a hivatalos kapcsolatok során a Georgia elnevezés váljék újra használatossá. Egyes magyar sajtóorgánumok ennek megfelelően a Georgia elnevezést használják, a köztudatban viszont az ország neve Grúziaként ismert.
A magyarokat a georgiaiak rokonsorsú népnek tekintik, és ez a személyes kapcsolatokban is érzékelhető. A rokon sors érzése valószínűleg abból táplálkozik, hogy Georgia hányattatott történelme során nagyrészt ugyanazon hódítóktól és elnyomóktól szenvedett, mint hazánk. A Kaukázusban elveszett nyolcadik magyar törzs legendáját alighanem Georgiában többen ismerik, mint hazánkban.
Grigol Abashidze kiváló Petőfi-fordításai azért is oly népszerűek Georgiában, mert ezekben a georgiaiak saját hazafias és forradalmi lelkületükre és érzésvilágukra ismernek rá.
A georgiaiak Magyarországhoz való kötődéséhez jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy több éves georgiai tartózkodása során Zichy Mihály készítette el a grúz nemzeti eposz legszebb illusztrációit, ami miatt Zichyt Georgiában ma is nemzeti festőként tisztelik.