Társ az ismeretlenhez
1998 óta
1998 óta
Bár Ausztrália bolygónk legkisebb kontinense, kétségtelenül az egyik legkülönlegesebb. A földrészt James Cook fedezte fel 1770-ben, azonban az európaiak csak 18 évvel később, 1788-ban telepedtek le a szigeten. Az angol gyarmat kezdetben fegyenctelep volt, majd a 19. században érkezett telepesek révén alakult ki árutermelő mezőgazdasága. Fővárosa, a mindössze 360.000 fős Camberra szinte eltörpül az ország két legnagyobb települése, Sydney és Melbourne mellett, melyek egyenként több mint három millió lakossal büszkélkedhetnek. A kontinens nagy része sík, mindössze 6%-a emelkedik 600 méter fölé. A népesség túlnyomó többsége a déli és délkeleti tengerparti síkságon él, melynek fő oka az ország területének 85%-át elfoglaló úgynevezett „Outback”, vagy magyarra fordítva „hátország” mely, vörös sziklákkal, vörös porral, okkerszínű síkságokkal és bíbor színben úszó hegyekkel tarkított sivatagi táj. Ausztrália növény és állatvilága egyedülálló különlegességekkel várja az oda utazókat: mivel a kontinens 50 millió éve levált Ázsiáról endemikus, tehát csak erre a tájra jellemző flóra és fauna alakulhatott ki rajta, melyek legnépszerűbb képviselői a síkságokat benépesítő kenguruk és a náluk kisebb erszényesek, a vombatok. Mivel Ausztrália látnivalói nagy távolságokra helyezkednek el egymástól, így az ország nem számít klasszikus turista célpontnak, azonban az arra járó látogatót olyan lenyűgöző természeti kincsek fogadják, mint a Nagy-korallzátony, amely a Föld legnagyobb korallzátonya; Közép-Kelet-Ausztrália esőerdő-rezervátumai, melyek vulkanikus kráterekben kialakult esőerdők; az Ayers-Rock sziklatömbje, mely Ausztrália egyik jelképe; vagy a Heard-sziget és a McDonald- szigetek, melyek érintetlen őshonos növény- és állatvilággal rendelkeznek.
Hivatalos név: Ausztrál Államszövetség
Terület: 7 682 557 km2
Lakosság: 20 226 100 fő (91% városi)
Főváros: Canberra
Szomszédos országok: mind tengeri úton csak: Új-Zéland, Indonézia, Pápua Új-Guinea, Kelet-Timor
Hivatalos nyelv: angol (egyéb nyelvek: őslakos nyelvek)
Hivatalos pénznem: ausztrál dollár
Földünk legkisebb kontinense a Baktérítő két oldalán helyezkedik el. Nyugati része a 300-500 méter átlagmagasságú Nyugat-ausztráliai-fennsík idős táblavidéke, amelyből elszórta szigethegyek emelkednek ki. A félsivatagos, bokros sztyepvidéket keskeny, parti síkság öleli körbe. Központi és keleti részén egymást alacsony hátakkal elválasztott száraz, szavannás, részben lefolyástalan, sivatagos medencék terülnek el. A keleti partvidékén emelkedik a Nagy-Vízválasztó-hegység, amely észak-dél irányban 3000 kilométer hosszan húzódik. Itt található az ország legmagasabb pontja, a Mount Kosciuszko 2229 méter magas csúcsa.
Földrajzi elhelyezkedése következtében Ausztrália egy részére a trópusi, egy részére a mérsékelt óceáni éghajlat a jellemző. A belső területeken azonban szélsőséges hőmérsékleti értékek is jellemzőek a kontinentális éghajlati hatás miatt, így itt gyakran sivatagi, félsivatagi területek alakultak ki. Meghatározza a hőmérséklet alakulását a tengerszint feletti magasság is. Az éghajlat további alakítói a légáramlások: a nyári passzátszelek, amelyek bőséges csapadékot (nyári monszun) hoznak a kontinens északi, északkeleti részére és a keleti partvidékre.
A végeláthatatlan síkságokat kenguruk népesítették be, és itt telepedtek le a kisebb erszényesek is, mint a talajba vájt alagutakban közlekedő közönséges vombat és patkánykenguru. Gyakran az emberek közelében kóborló koalák a kenguru és a kacsacsőrű emlős mellett szintén az ország jelképének számít. A koalák egyébként hatalmas eukaliptuszerdőkben élhetnek természetes környezetben.
Legfontosabb folyói: Murray, Darling, Flinders, Murrumbidgee.
Népcsoportjai: európai 92%, ázsiai 7%, őslakó és egyéb 1%. Legfontosabb települései a főváros mellet Sydney, Melbourne, Brisbane, Perth és Adelaide. Közigazgatásilag 6 szövetségi állam alkotja. Államformája alkotmányos parlamentáris monarchia.
Több tengerentúli területtel rendelkezik: Ashmore- és Cartier-szigetek, Ausztrál antarktiszi terület, Heard-sziget és McDonald-szigetek, Karácsony-sziget, Kókusz-szigetek, Korall-tengeri-szigetek, Lord Howe-sziget, Macquarie-szigetek, Norfolk-sziget, Torres-szorosi-szigetek.
Vallási megoszlása: római katolikus 26%, anglikán 26%, egyéb keresztény 24%, felekezet nélküli 13%, egyéb 11%
Ásványkincsekben gazdag ország (bauxit, ólom, réz-, nikkel-, vasérc, urán, ón, ezüst, gyémánt, feketekőszén). Gazdaságában meghatározó szerephez jut a bányászati termékek kitermelése és exportja. A világgazdasági áringadozás azonban jelentősen befolyásolja az exportbevételeket, ugyanis a kivitt termékek nagy része teljesen feldolgozatlanul került a világpiacra. Részben külföldi tőke segítségével fejlődik az ipar, amelynek gerincét egyrészt a vaskohászat, a gépgyártás és az elektronikai ipar, másrészt az élelmiszeripar adja. A vegyipar a kikötőkhöz kötődik (kőolajfinomítás, sófeldolgozás). A többi iparág helyi jelentőségű (pl. textilipar). Dél-Ausztráliában található a világ legnagyobb opálmezője.
A kivitel másik fő pillére a mezőgazdaságból származó termékek körép épül, a teljes agrártermelés 70%-a kerül exportra (gyapjú, búza, cukor, hús). Mezőgazdaságára a külterjes és részben belterjes állattenyésztés (juh, szarvasmarha) és a farmokon folyó belterjes növénytermesztés (zöldség, szőlő, rizs, cukornád, gyümölcs) a jellemző.
Az ország egyik legnépszerűbb élelmiszere a kenyérre kenhető, sörélesztőből és zöldségekből gyárilag készült Vegemite.
Közlekedéshálózata és fejlett távközlési hálózata biztosítja az elszigetelt távol eső farmok kapcsolatát a külvilággal. Egyre több turista látogat el a távoli kontinensre.
Legfontosabb kereskedelmi partnerei: Japán, Amerikai Egyesült Államok, Dél-Korea, Kína, Új-Zéland, Németország, Egyesült Királyság, Szingapúr, Tajvan.
Az országot 50 000 évvel ezelőtt népesítették be a mai igen mostoha helyzetben levő őslakók. Ausztrália partjait a portugál hajós, Manuel Gordino de Eredia pillantotta meg először 1601-ben, de felfedezése nem keltett különösebb érdeklődést az európai gyarmatosítók körében. Közel 170 évvel ezelőtt később James Cook fedezte fel a kontinens keleti partjait 1770-ben. Az első európaiak 1788-ban telepedtek le a középkorban Terra Australis, „déli föld”-ként feltételezett kontinensen. Az angol gyarmat kezdetben fegyenctelep volt, majd a 19. században érkezett telepesek révén alakult ki árutermelő mezőgazdasága. 1851-ben Melbourne közelében aranyat találtak, pár hónappal később pedig Victoriában, Új-Dél-Wales-ben és a Nagy-Vízválasztó-hegységben. Kitört az aranyláz. 1901-ben nyerte le függetlenségét. 1986-ban megszüntették Ausztrália igazságszolgáltatásának maradék kapcsolatát az Egyesült Királyságéval az Australia Act 1986 elfogadásával.
Az UNESCO világörökségi listáján az alábbiak szerepelnek: