Szaúd-Arábia - Egy zárt királyság múltja és jövője

10 nap a Tömjénúttól a kibertérig

10 nap / min. 20 fő

A jelenlegi helyzet okozta bizonytalanságok miatt az utat
2021. októberére
szervezzük át. A pontos időpont és az ár frissítése előkészület alatt áll. Addig is örömmel vesszük érdeklődésedet, és szívesen tájékoztatunk a részletekről, ha a jobb oldalon lévő "Érdekel" gomb megnyomásával és elérhetőséged megadásával lehetőséget adsz nekünk erre.

Rendhagyó lehetőség egy nem-muszlim ember számára beutazni Szaúd-Arábiát. A zárkózott királyság végre megmutatja magát, a tavalyi év óta ajánl turista vízumot magyar állampolgárok számára is. Mesék és rémtörténetek helyett végre mi magunk tapasztalhatjuk meg a valóságot. A hipermodern nagyvárosokat és a sivatagmélyi ókori emlékeket. A rijádi plázák világát és az ʿulai beduinok vendégszeretetét. Éljen a lehetőséggel általunk, tartson velünk Magyarországon elsőként Szaúd-Arábiába! Agra – Társ az ismeretlenhez.

1-2. nap: Budapest–Rijád

Esti érkezésünk és pihenés után Rijád óvárosában, Dirˈija oázisában kezdjük ismerkedésünket a félszigettel. Az UNESCO Világörökségi terület jól példázza a királyság viszonyát saját múltjával: megőrizni, mai szemmel bemutatni. Az óváros nedzsdi stílusú, romantikus küllemű palotái közül jelentőségében, és szó szerint is kiemelkedik a Maszmak-erőd, a királyság szimbolikus központja. Itt találjuk a környezetébe illő, mégis modern Nemzeti Múzeumot, és a sokszor csak Aranypiacnak nevezett híres bazárt. A napot pazar kilátással fejezzük be a Királyság Központ felhőkarcoló tetején, 300 méterrel a nyüzsgő utcák felett. Szállás: Rijád.

3. nap: Rijád–Al-Ahsza-oázis

Reggeli után kelet felé tartunk a világ legnagyobb oázisáig. Az Al-Ahsza-oázis ma UNESCO Világörökség, tizenkét egyedi látványossággal, köztük az Al-Kara-hegy egyedi sziklaképződményeiben megbújó piaccal, és az ötszáz éves Ibrahim erőddel. Az oázis modern küllemét a közeli olajmezők gazdagságának köszönheti, de nagy múltú kulturális központ is; az iszlám világ leghíresebb szerelmes történetének főszereplői, egy költő és kedvese állítólag itt nyugszanak. Mi is itt töltünk egy éjszakát, szállás: Al-Hofuf.

4. nap: Al-Ahsza–Rijád–Haˈil

Autóinkkal visszatérünk Rijádba, ott repülőre szállunk, hogy elérjük a Mekkába vezető karavánút egyik fontos állomását, Haˈil városát. A település Hatim al-Tai költőről híres, aki mindekit szívesen látott sátrában. Az arab világban közmondás, hogy valaki „nagylelkűbb Hatimnál.” Szállás: Haˈil.

5. nap: Haˈil–Dzsuba–Al-ˈUla

Reggelit követően bevetjük magunkat a Nefud-sivatag dűnéi közé. Úticélunk Dzsuba városa, környékén sziklavésetek és feliratok tömegét találjuk az elmúlt tízezer évből (UNESCO Világörökség). Délután Haʿil két monumentális épületét vesszük szemügyre. A Kisla erőd hagyományos stílusú épülete kedvelt filmdíszlet manapság. A festői Uʿeir kastélyban alkalmunk lesz szemügyre venni egy iftár ágyút is (midfa al-iftar), ami ramadán idején a napi böjt végét jelzi a város népének. Az erődöket elhagyva Al-ʿUlaiba indulunk, ahol sátortáborban töltjük el csillagos éjszakánkat.

6. nap: Madáin Szálih (Hegra)

Az al-ʿUla-oázis az ókori Tömjénút fontos állomása, majd a mekkai zarándoklat pihenőhelye. Az oázisban elterülő kisváros al-Hidzsr – ókori neve, Hegra nyomán. Az UNESCO világörökségi listáján a régészeti lelőhely neve, Madáin Szálih szerepel.
A nevek halmozása is mutatja a régió gazdag történetét, melyek közül látványban a nabateus korszak emlékei emelkednek ki. Bő kétezer éve e nép nagy déli központja Hegrában épült fel. A környező sziklák testébe 111 monumentális sírt faragtak, palotahomlokzatot utánzó hatalmas bejáratokkal. Az ókori emlékeket az oszmán birodalom hasonlóan grandiózus vállalkozásának nyomai egészítik ki. A 120 éves Damaszkusz–Mekka vasút avitt emlékei fekszenek itt. Az egész napos barangolás és fotózkodás után sátortáborunkba vonulunk vissza.

7. nap: Al-ʿUla–Medina–Dzsidda

Reggel sivatagi utakon autózunk Medináig, az iszlám második legszentebb városáig, ahol a Próféta háza áll. Itt repülőre szállunk, hogy Mekka kikötőjébe, Dzsiddába jussunk. A város neve az arab nagymama szóból ered, a legendák szerint ugyanis itt temették el Évát, az emberiség ősanyját. Szállás: Dzsidda.

8-9. nap: Dzsidda–Budapest

Az ország kereskedelmi központjának mottója – Dzsidda másmilyen. A város tengeri és szárazföldi karavánutak metszéspontján, a nagy zarándoklat útvonalán mindig is nyitottabb, vallási és kulturális értelemben sokszínűbb volt a belső területek oázisainál. Nem véletlen, hogy az ország kulturális sokszínűségét bemutató „Szaúdi Évszakok” rendezvénysorozat első házigazdája volt 2019-ben.
Az UNESCO Világörökség óvárosban pazar kereskedőházakat nézünk végig, melyek jellegzetes kiugró ablakfülkéikkel (masrabija), és tengeri korallokból faragott köveikkel kápráztatnak el. Többszáz éves mameluk és oszmán erődítések falai, valamint hasonló korú mecsetek és bazár várják az ide látogatót.
A város modern részeit sem felejtjük el. Ha marad elég időnk, benézünk az Abdul Raouf Khalil Múzeumba, ahol a legkülönfélébb „etnográfiai” tárgyakat halmozták eklektikus kiállítássá. Dzsidda zászlórúdját akkor is megnézzük, ha nem szeretnénk, hiszen ez ma a világ legnagyobb ilyen tárgya 171 méteres magasságával. A tengerparti sétány kihagyhatatlan – mintha csak Kaliforniában korzóznánk a kézműves büfék, hipszterek és ingyenes WiFi hullámok között. Másnap a hotelben elköltött reggeli után szedjük a beduin sátorfáinkat, és a helyi repülőtérről hazaindulunk. Szállás a nyolcadik napon: Dzsidda.

Galéria

Kapcsolódó blogbejegyzések