Itt találkozik a Fehér és a Kék-Nílus, és itt találkozik az arab világ Afrikával. Kartúm utánozhatatlan hangulatú, barátságos, sokszínű metropolisz.
Szudán 2011-ig Afrika legnagyobb állama volt, mikor is a déli rész elvált az anyaországtól. Az eredeti határokat ugyanis a gyarmatosító hatalmak húzták meg, és egy olyan államot hoztak létre, amiben a sivatagtól a szavannáig, a tengerparttól a mocsarakig mindenféle élőhely előfordult. A mindenféle élőhelyen pedig Szudán népei, az ország 597 etnikai csoportja osztozik. Az arabtól a fulanikig és baggarákig minden nép, tradíció és nyelv keveredik ezen a földön, amit kartúmi látogatásunkkor koncentráltan meg is tapasztalhatunk. Utunk során leginkább núbiai törzsekkel fogunk találkozni. Elég egy híres núbiai arcát az emlékezetünkbe idézni: Nefertiti. Ez az ősi nép egyiptomi fáraók, kúsi királyok és meroéi királynők leszármazottja, nyelvük pedig annyira sajátos, hogy az arab hadsereg kódnyelvként használja. A Nílus mentén nem is találhatnánk barátságosabb vendéglátókat náluk. Sőt, akár rokonokról is beszélhetünk. A magyarab törzs úgy tartja, családfájának gyökerei hazánkban találhatók! A mítosz alapját a hódító Szelim szultán képezheti. Magyarországról származó janicsárok valószínűleg eljutottak az oszmán birodalom déli végeire, Núbiába is.
Itt találkozik a Fehér és a Kék-Nílus, és itt találkozik az arab világ Afrikával. Kartúm utánozhatatlan hangulatú, barátságos, sokszínű metropolisz.
Tény – Szudánban több piramis áll, mint Egyiptomban. A két ország, a két kultúra gyökere közös, a Nílusból táplálkozik. Ötezer évvel ezelőtt valami miatt az itt élő népek egyik fele Egyiptom, a másik fele Núbia lett, a kapcsolatok hálója azonban sosem szakadt el
A kartúmi Nemzeti Múzeum élénk színekben pompázó leletei mesélnek nekünk a keresztény Núbia ezeréves királyságairól. Agra - Társ az ismeretlenhez