Társ az ismeretlenhez
1998 óta
1998 óta
Igazi antropológiai kalandozásra indul az, aki pápuai körutazásunkra bennünket választ kalauzul. A világ második legnagyobb szigetének Indonéziához tartozó része ugyanis még javarészt most is érintetlen vagy legalábbis kevésbé tűnt el a varázsa, mint a szomszédos Pápua-Új-Guineának. Kis repülővel indulunk a sziget belsejébe, a dani törzs területén fekvő településre, Wamenába, ahová nem csak a kismotorokat, de a tojást is így szállítják – hiszen a szárazföld irányából egyébként megközelíthetetlen. A környező falvakat is terepjáróval, illetve gyalogszerrel keressük fel, hogy lássunk mumifikált törzsfőt, harci bemutatót és részt vehessünk egy számunkra megrendezett – és mégis meglepően autentikus ünnepségen, ahol a legősibb módszerekkel gyújtják a tüzet, és gödörbe helyezett, felforrósított kövekkel mutatják meg nekünk, hogy milyen a valódi paleo konyha. A saját élővilággal rendelkező sziget fái furcsán ismeretlenek, lakói félősen tartózkodók, s bár nem ütközünk lépten-nyomon pénisztokos férfiakba a gyönyörűen megművelt teraszos kertek között, a régidők továbbra is élnek – ki tudja meddig még. A civilizációba visszarepülve egy másik törzs tagjait is felkeressük a Sentani tavon való hajózásunk során – akik faragásaikról ismertek, majd egy kilátópontról a II. Világháború Csendes-óceáni eseményein merenghetünk. Végül egy csodás kiállítási anyag segítségével ismerkedhetünk meg a pápua kultúra egyéb ágaival is, mielőtt visszatérnénk a modern – és mégis folyton a múltat és a változást idéző nagyvárosba Jayapurába.
Főváros: Port Moresby
Terület: 462 840 km²
Becsült népesség: 7 321 000 ( 2013-as adatok alapján )
Beszélt nyelvek: több, mint 800 őshonos nyelv van jelen
Hivatalos pénznem: Pápua Új-Guineában a nemzeti fizetőeszköz a Pápua Új-Guineai kína (PGK).
Időeltolódás Magyarországhoz képest: +8 óra.
Pápua Új – Guinea a melanéz szigetvilág tagja, területe Új-Guinea sziget keleti felét, s számos apróbb szigetet ölel fel. A szárazföldön Indonéziával, tengeren Mikronéziával, Nauruval, Kiribatival, a Salamon- szigetekkel, Ausztráliával és a Korall tengeri szigetekkel határos.
Pápua közepén hegyvonulatok emelkednek, legmagasabb csúcs a Mount Wilhelm a maga 4509 méterével. Az alföldeket bővízű folyók szelik át és dús esőerdők borítják, a partvonalakat sok helyen korallzátonyok szegélyezik. A kisebb szigeteken számos ma is aktív vulkán található
Természeti értékeit tekintve páratlan, a világ egyik legérintetlenebb része és a mai napig számos növény – és állatfaj vár még felfedezésre. Pápua Új – Guinea 18 különböző esőerdővel játszik igen fontos szerepet a klímavédelemben, hiszen azok nagymennyiségű széndioxidot szívnak fel. Ötféle mocsár és háromféle mangrove-erdő él a szigetcsoport területein, de innen származik a világ orchidea fajainak kétharmada is. 2009-ben több mint ötven, addig nem ismert fajra bukkantak Pápuán, többek között ugró pókokat, ciripelő békákat és különleges gekkókat találtak a biológusok.
Trópusi, párás, meleg klíma uralkodik a szigetcsoporton, a legesősebb időszak október és november. A hőmérséklet a legmelegebb időszakban, decemberben és januárban a 38-40 fokot is elérheti.
A Sepik folyó Pápua Új – Guinea legfontosabb kereskedelmi útvonala a belső területek és a tengerpart között. A Sepik az indonéz határ mellett fekvő magashegységben ered, útját tavak, lagunák, holtágak, vízesések, mocsarak kísérik. Az ország mezőgazdaságból él, kivitelre koprát ( a kókuszdió húsa ), kókuszdiót, kakaót, kávét, kaucsukot, pálmamagot, olajat és teát termelnek, de állattenyésztéssel is foglalkoznak, marhát, sertést, kecskét és baromfit tartanak. Pápuán réz-, arany- ezüstbányák és olajmezők is vannak
A Sepik folyón végighajózva találkozhatunk az ország különböző etnikai csoportjaival, melyek mindegyike saját nyelvvel és szokásokkal rendelkezik, a szigetországban nem kevesebb, mint 850 őshonos nyelv van jelen, így nyelvészetileg a világ egyik legösszetettebb területe. A nyelvek többsége csak itt és a környező szigeteken található meg.
A törzsi életmód Pápua egyik legnagyobb vonzereje, a lakosság csupán 18-20 %-a él városokban. A kutatók szerint még számos olyan törzs él elszigetelten az esőerdőkben és a hegyek között, akik eddig nem találkoztak a modern civilizáció képviselőivel.
A kisebb szigetek mindegyikének megvannak a maga sajátosságai. A Trobriand-szigetek lakossága például május és szeptember között látványos fesztiválokkal ünnepli a legfőbb élelmiszernek tekinthető yamgyökér betakarítását.
Új- Guinea szigete az őskor óta lakott hely, a kezdetektől gyűjtögető és vadászó életmódot folytattak. A számos különböző törzs a történelem folyamán harcban állt egymással, a sziget híres volt a kannibalizmusról. A mezőgazdaság korán kialakult, háziasították az édesburgonyát, cukornádat és a banánt. Az első európai aki partra szállt a szigeten Jorge de Meneses volt 1526-ban, ő nevezte el a szigetet a Pápuák szigetének.
Ausztrália közelsége miatt sajnos a háborúk nem kerülték el, az I. világháborút követően Ausztrál irányítás alá került, a II. világháborúban pedig már súlyos csaták színterévé is vált, több mint 216 000 japán, ausztrál és amaerikai katona, tengerész és pilóta halt meg a szigeten.
Pápua Új – Guinea 1975 óta független, de Ausztráliával szoros kapcsolatban maradt.