Itt találkozik a Fehér és a Kék-Nílus, és itt találkozik az arab világ Afrikával. Kartúm utánozhatatlan hangulatú, barátságos, sokszínű metropolisz.
Tény – Szudánban több piramis áll, mint Egyiptomban. A két ország, a két kultúra gyökere közös, a Nílusból táplálkozik. Ötezer évvel ezelőtt valami miatt az itt élő népek egyik fele Egyiptom, a másik fele Núbia lett, a kapcsolatok hálója azonban sosem szakadt el. Szudán őrzi a ma világörökségnek számító Jebel Barkalt – egy kígyó formájú hegyet, ami az egyiptomi legendák szerint Amon isten szülőhelye volt. Szudán kúsi királyai meghódították Egyiptomot, és ma fekete fáraókként utalunk rájuk. Adok-kapok, ötezer éven keresztül. A fél Európányi területet ellenőrző kúsi és meroéi uralkodók a fáraók birodalmából kölcsönzött formákba álmodták végső nyughelyeiket. Núbia piramisai, lélegzetelállító templomai a mi szerencsénkre kívül rekedtek Európa egyiptomániáján – túl messze voltak Egyiptomhoz képest. Ezért ezek az emlékek jó állapotban várnak a látogatókra.
Itt találkozik a Fehér és a Kék-Nílus, és itt találkozik az arab világ Afrikával. Kartúm utánozhatatlan hangulatú, barátságos, sokszínű metropolisz.
Elég egy híres szudáni arcot emlékezetünkbe idézni: Nefertiti. Afrika egyik legnagyobb államán Szudán népei, az ország 597 etnikai csoportja osztozik.
A kartúmi Nemzeti Múzeum élénk színekben pompázó leletei mesélnek nekünk a keresztény Núbia ezeréves királyságairól. Agra - Társ az ismeretlenhez