Irán

Hivatalos név: Iráni Iszlám köztársaság

Terület: 1 648 195 km2

Lakosság: 67 415 800 fő (65% városi)

Főváros: Teherán

Szomszédos országok: Örményország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Afganisztán, Pakisztán, Irak, Törökország

Hivatalos nyelv: fárszi (perzsa) (egyéb nyelvek: azeri, török, kurd, arab)

Hivatalos pénznem: iráni rial

A közel-keleti ország jelentős részét a központi helyzetű Iráni-medence foglalja el, amely 800-1000 méter magas fennsíkokból áll. A fennsíkok mélyebb fekvésű részein kietlen sivatagok (Kevír-sivatag, Lut-sivatag) terpeszkednek. A medencét az Eurázsiai-hegységrendszer láncai övezik: északon a Kaszpi-tenger partján az ország legmagasabb csúcsával az Elburz (Damávand, 5771 méter), keleten a Horaszámi-hegység (Kelet-iráni-hegyvidék) és Közép-iráni-hegyvidék, nyugaton a Zagrosz-hegység. Alföldek csak a Perzsa (Arab)-öböl mentén (Huzisztáni-alföld) és a Kaszpi-tenger partvidékén találhatóak.

Legfontosabb folyói az Araksz, az Atrak, a Kárun és a Shat-el-Arab.

Éghajlata változatos. A fennsíki medencéket a mérsékelt övi sivatagi éghajlat uralja. A keleti részeken valódi sivatagok is kialakultak. A Kaszpi-tenger partjának sík vidékein nedves, szubtrópusi klíma a jellemző. A hegyvidékek alacsonyabb részein kontinentális éghajlat az uralkodó, a magasabb részeken a hegyvidéki klíma a jellemző.

Mivel az ország nagy része lakatlan, így itt a biodiverzitás nagy. Megtalálhatóak medvék, gazellák, vaddisznók, farkasok, nagymacskafélék (eurázsiai hiúz, ázsiai gepárd, perzsa leopárd), vadtevék, vadkecskék és sakálok.

Népcsoportjai: perzsa 51%, azeri 24%, kurd 7%, giláni 4%, mázenderáni 4%, arab 3%, lúr 2%, türkmén 2%, beludzs 2%, egyéb 2% (bahtiári, kaskáj, örmény stb.). Államformája elnöki teokratikus köztársaság. Közigazgatásilag 28 tartományra oszlik fel.

Vallási megoszlás: muzulmán 99% (síita 89%, szunnita 10%), egyéb 1% (örmény gregoriánus, bahái, párszi stb.)

Földje ásványkincsekben (kőolaj, földgáz, szén, vas-, réz- és ólomérc, só, drágakövek) gazdag. Iparára a kőolajeladásból származó jövedelmek segítségével létrehozott korszerű iparágak (vas- és alumínium-kohászat, vegyipar, gépkocsi-összeszerelés) éppúgy jellemzőek, mint a fejletlen technológiával működő kis műhelyek (fonodák, szőnyegszövők, élelmiszeripar).

Mezőgazdasága fejletlen, növénytermesztésre csak a csapadékban gazdagabb Kaszpi-tengeri partvidék alkalmas (rizs, kukorica, gyapot, gyümölcs, tea, dohány). Az ország sivatagi, félsivatagi részeinek oázisában elterjedt a datolya termesztése. A lakosság kis része nomád állattenyésztésből él. Fontos a tengeri halászat (tok, lazac), jelentős a halak ikrájából készített kaviár exportja.

Legfontosabb kereskedelmi partnerei: Németország, Olaszország, Franciaország, Egyesült Arab Emírségek, Kína, Dél-Korea, Dél-Afrikai Köztársaság, Japán.

Többen úgy vélik, hogy a Zagrosz-hegység ősi kultúrái által innen terjedt tovább a neolitizáció.

A mai Irán területén a legősibb ismert civilizáció az Elamita Királyság volt, az elamiták a Kr. e. 10. században telepedtek meg a termékeny síkságokon. A Kr. e. 8. században az asszírok pusztították el őket, helyüket azonban át kellett adniuk a kaukázusi sztyeppékről érkező indoeurópai népeknek, köztük a perzsáknak. A törzsek közötti évszázados vetélkedésből a Kr. e. 550-ben a perzsa Kürosz került ki győztesen. Kr. e. 525-ben meghódították Egyiptomot, de I. Dareiosz király Maratonnál elszenvedett veresége a görögöktől megakadályozta a perzsákat a további nyugati terjeszkedésben.

A Szászánida Birodalmat Kr. u. 224-ben alapították, majd 531 és 628 között a perzsák a Közel-Kelet jórészét meghódították. 642-ben a birodalom összeroppant a muzulmán arabok támadásai miatt, és területe az Arab Kalifátus része lett.

A modern Perzsa Birodalmat 1502-ben hozták létre, majd a 18. századi belső zűrzavarból a Kadzsár-dinasztia került ki győztesen és uralkodott 1925-ig. Perzsia 1905-ig abszolút monarchia volt, akkor kapta első alkotmányát. A következő évben Nagy-Britannia és Oroszország érdekszférákra osztotta és megszállta az országot. Az ország nevét 1935-ben változtatták Perzsiáról Iránra. A monarchia megdöntése és az uralkodó Reza Pahlavi sah elűzése után Khomeini ajatollah, az ország egykori vallási vezetője 15 évi száműzetés után, 1979-ben tért vissza az országba, majd 1980-ban kikiáltotta az Iráni Iszlám Köztársaságot. Az ország perzsa eredetű nevének jelentése „nemes”, illetve az „arámiak földje”.

Az UNESCO világörökségi listáján az alábbiak szerepelnek:

  • Örmény szerzetesi épületegyüttes: az örmény kereszténység szimbólumai
  • Bam és a kulturális tájképe: sivatagi környezetben levő egykori erőd, amely a kereskedelmi útvonalakat őrizte
  • Bisotun városa: egykori kereskedelmi útvonalon feküdt Mezopotámia felé
  • Maymand kulturális tájképe: fél-nomád népek területe
  • Golestan palota: A Qajar-éra egyik palotája, sikeres ötvözése a korai perszsa és a nyugati építészetnek
  • Gonbad-e Qabus: 53 méter magas sírhely, amely Qabus Ibn Voshmgir uralkodónak épült
  • Isfahan „Péntek mecsetje”
  • Esfahan, Meidan Emam: itt található a Királyi Mecset, Sheykh Lotfollah mecsetje, Qaysariyyeh oszlopcsarnoka és a 15. századi Timurid patola
  • Pasargadae: az Akhaimenida Birodalom első dinasztikus fővárosa
  • Perszepolisz: I. Dareiosz alapította a várost Kr. e. 518-ban. Pasargadea után az Akhaimenida Birodalom fővárosa volt
  • Shahr-i Sokhta: jelentése: „felperzselt város”. A Bronzkor egykori kereskedelmi útvonalain fekvő város volt.
  • Shushtari történelmi hidraulikus rendszere: I. Dareiosz alatt épült a Kr. e. 5. században, különböző csatornarendszereket magába foglalva
  • Soltaniyeh: a mongolok által alapított Soltaniyeh városa, amely az Ilkhanid dinasztia főváros volt. Oljaytu mauzóleuma itt található.
  • Susa: Zagrosz-hegységben található tellek együttese. Az egymásra építések a Kr. e. 5. századtól a Kr. u. 13. századig tartottak.
  • Tabriz történelmi bazárkomplexuma: Tabriz mindig is a kultúrák keveredési helye volt. Az egykori Selyemút egyik kereskedelmi központjaként működött.
  • Takht-e Soleyman: a Ilkhanid dinasztia által részben újraépített templom és szentély Anahita (perzsa istenség) tiszteletére lettek emelve
  • Tchogha Zanbil: az Elamita Királyság szent városának romjai
  • „A Perzsa Kert”: Irán több részén megtalálható 9 kert együtteséből áll. Lépcsős elrendezésűek, a perzsa kertek változatosságát hivatottak megjeleníteni. Számos szökőkút, kis vízesés teszik őket sokszínűvé
Bejegyzés megosztása: