Társ az ismeretlenhez
1998 óta
1998 óta
Hivatalos név: Iráni Iszlám köztársaság
Terület: 1 648 195 km2
Lakosság: 67 415 800 fő (65% városi)
Főváros: Teherán
Szomszédos országok: Örményország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Afganisztán, Pakisztán, Irak, Törökország
Hivatalos nyelv: fárszi (perzsa) (egyéb nyelvek: azeri, török, kurd, arab)
Hivatalos pénznem: iráni rial
A közel-keleti ország jelentős részét a központi helyzetű Iráni-medence foglalja el, amely 800-1000 méter magas fennsíkokból áll. A fennsíkok mélyebb fekvésű részein kietlen sivatagok (Kevír-sivatag, Lut-sivatag) terpeszkednek. A medencét az Eurázsiai-hegységrendszer láncai övezik: északon a Kaszpi-tenger partján az ország legmagasabb csúcsával az Elburz (Damávand, 5771 méter), keleten a Horaszámi-hegység (Kelet-iráni-hegyvidék) és Közép-iráni-hegyvidék, nyugaton a Zagrosz-hegység. Alföldek csak a Perzsa (Arab)-öböl mentén (Huzisztáni-alföld) és a Kaszpi-tenger partvidékén találhatóak.
Legfontosabb folyói az Araksz, az Atrak, a Kárun és a Shat-el-Arab.
Éghajlata változatos. A fennsíki medencéket a mérsékelt övi sivatagi éghajlat uralja. A keleti részeken valódi sivatagok is kialakultak. A Kaszpi-tenger partjának sík vidékein nedves, szubtrópusi klíma a jellemző. A hegyvidékek alacsonyabb részein kontinentális éghajlat az uralkodó, a magasabb részeken a hegyvidéki klíma a jellemző.
Mivel az ország nagy része lakatlan, így itt a biodiverzitás nagy. Megtalálhatóak medvék, gazellák, vaddisznók, farkasok, nagymacskafélék (eurázsiai hiúz, ázsiai gepárd, perzsa leopárd), vadtevék, vadkecskék és sakálok.
Népcsoportjai: perzsa 51%, azeri 24%, kurd 7%, giláni 4%, mázenderáni 4%, arab 3%, lúr 2%, türkmén 2%, beludzs 2%, egyéb 2% (bahtiári, kaskáj, örmény stb.). Államformája elnöki teokratikus köztársaság. Közigazgatásilag 28 tartományra oszlik fel.
Vallási megoszlás: muzulmán 99% (síita 89%, szunnita 10%), egyéb 1% (örmény gregoriánus, bahái, párszi stb.)
Földje ásványkincsekben (kőolaj, földgáz, szén, vas-, réz- és ólomérc, só, drágakövek) gazdag. Iparára a kőolajeladásból származó jövedelmek segítségével létrehozott korszerű iparágak (vas- és alumínium-kohászat, vegyipar, gépkocsi-összeszerelés) éppúgy jellemzőek, mint a fejletlen technológiával működő kis műhelyek (fonodák, szőnyegszövők, élelmiszeripar).
Mezőgazdasága fejletlen, növénytermesztésre csak a csapadékban gazdagabb Kaszpi-tengeri partvidék alkalmas (rizs, kukorica, gyapot, gyümölcs, tea, dohány). Az ország sivatagi, félsivatagi részeinek oázisában elterjedt a datolya termesztése. A lakosság kis része nomád állattenyésztésből él. Fontos a tengeri halászat (tok, lazac), jelentős a halak ikrájából készített kaviár exportja.
Legfontosabb kereskedelmi partnerei: Németország, Olaszország, Franciaország, Egyesült Arab Emírségek, Kína, Dél-Korea, Dél-Afrikai Köztársaság, Japán.
Többen úgy vélik, hogy a Zagrosz-hegység ősi kultúrái által innen terjedt tovább a neolitizáció.
A mai Irán területén a legősibb ismert civilizáció az Elamita Királyság volt, az elamiták a Kr. e. 10. században telepedtek meg a termékeny síkságokon. A Kr. e. 8. században az asszírok pusztították el őket, helyüket azonban át kellett adniuk a kaukázusi sztyeppékről érkező indoeurópai népeknek, köztük a perzsáknak. A törzsek közötti évszázados vetélkedésből a Kr. e. 550-ben a perzsa Kürosz került ki győztesen. Kr. e. 525-ben meghódították Egyiptomot, de I. Dareiosz király Maratonnál elszenvedett veresége a görögöktől megakadályozta a perzsákat a további nyugati terjeszkedésben.
A Szászánida Birodalmat Kr. u. 224-ben alapították, majd 531 és 628 között a perzsák a Közel-Kelet jórészét meghódították. 642-ben a birodalom összeroppant a muzulmán arabok támadásai miatt, és területe az Arab Kalifátus része lett.
A modern Perzsa Birodalmat 1502-ben hozták létre, majd a 18. századi belső zűrzavarból a Kadzsár-dinasztia került ki győztesen és uralkodott 1925-ig. Perzsia 1905-ig abszolút monarchia volt, akkor kapta első alkotmányát. A következő évben Nagy-Britannia és Oroszország érdekszférákra osztotta és megszállta az országot. Az ország nevét 1935-ben változtatták Perzsiáról Iránra. A monarchia megdöntése és az uralkodó Reza Pahlavi sah elűzése után Khomeini ajatollah, az ország egykori vallási vezetője 15 évi száműzetés után, 1979-ben tért vissza az országba, majd 1980-ban kikiáltotta az Iráni Iszlám Köztársaságot. Az ország perzsa eredetű nevének jelentése „nemes”, illetve az „arámiak földje”.
Az UNESCO világörökségi listáján az alábbiak szerepelnek: