Az a mód, ahogy az Omo-völgy murszi népe kommunikál a turistákkal, leginkább a murszik saját kultúrájáról és társadalmi értékrendszeréről árul el sokat.
A Miskolci Egyetemen szereztem alapdiplomáimat majd az angliai Leeds Metropolitan University-n doktoráltam turizmusantropológiából. Később több angol egyetemen tanítottam, majd a dél-koreai Keimyung University Szociológia tanszékén kaptam Associate professor-i állást. Ezután visszatértem Angliába és az Oxfordi Egyetem Queen Elizabeth House vendégkutatója voltam. 2015-től élek ismét Magyarországon és tanítok főállásban a Kodolányi János Főiskolán, A Corvinus és a Közép Európai Egyetemen. Továbbá az MTA Néprajztudományi Intézetének is a posztdoktori kutatója vagyok.
Több, mint húsz évvel ezelőtt jártam először Afrikában és azóta körülbelül három évet töltöttem a kontinensen. A kutatásomat főleg a Dél-Etiópiában élő félnomád murszi nép körében végeztem, de emellett írtam könyvet Egyiptomról, részt vettem filmes utazásokon Dél-Afrikában, Botswanában, Zambiában, Tanzániában és utazgattam Ugandában és Kenyában.
Hogyan lettél az Agra csoportvezetője?
Úgy, hogy az Agra vezetősége már évek óta térden állva könyörgött, hogy szegődjek el hozzájuk, és végül beadtam a derekam. ????
Mi az, amit a legjobban szeretsz a csoportvezetői munkádban?
Amikor épségben leadom a csoportot az út után. De a viccet félretéve: ha örömet tudok szerezni a csoportnak az út alatt, az engem is őszinte elégedettséggel tölt el.
Mi volt a legnagyobb utazással kapcsolatos élményed?
Egy kis só szállító dauval utazni Maffia szigetére az Indiai óceánon, majd félúton elveszteni a szelet és nézni a hajónk körül úszkáló cápákat, majd később a korallszirteken fennakadni. Emlékezetes volt.
Csoportvezetőként mi volt a legfurcsább vagy legviccesebb helyzet, amit átéltél?
Több, mint 20 éve utazgatok Afrikában, elég sok fura helyzetben volt részem. Nehéz így kiemelni egyet is. (Erre nehéz válaszolni, eddig egy utat vittem az Agrának, azon nem volt különösebben vicces eset, ha csak azt nem amikort kötélen felküzdöttünk néhány utast a Debre damoi sziklakolostorba. De ezt meg ugye nem írhatom le, mert kisebb balhé kerekedett belőle ???? )
Mi az az egy dolog, amit mindig magaddal viszel, ami nélkül semmiképp nem kelnél útra?
Könyv és egy üres füzet naplóíráshoz.
Mi jut először eszedbe, mikor azt hallod „a legszebb hely a földön”?
Talán az Etióp Magasföld.
És amikor azt, hogy „a legsokszínűbb”?
Egyértelműen Uganda.
Van-e olyan hely a világon, ahová még nem jutottál el, de nagyon szeretnél?
Igen, van néhány. Nyugat-Tibet régi álmom, de Polinézia is nagyon vonz. De ha soha nem jutok el ezekre a helyekre, akkor sincs hiányérzetem.
Mik a kedvenc ételeid a nagyvilág konyháiból?
Nincsenek. Nem érdekeltek különösebben az ételek soha, nem tudtam lelkesedni értük. Inkább annak örülök, ha van mit enni, nem nagyon érdekel, hogy mit. Az talán fontosabb, hogy hol eszem, amit eszek. A szabadban, természetben, tengerparton nagyon szeretek enni.
Egyetemi előadásaimon kívül többször adok elő főleg brit egyetemeken és publikációim jelennek meg magyar és angol nyelven egyaránt. Az angol nyelvűek egy része innen elérhető, a magyar nyelvűek pedig innen. Új könyvem: Minimális antropológia
Az a mód, ahogy az Omo-völgy murszi népe kommunikál a turistákkal, leginkább a murszik saját kultúrájáról és társadalmi értékrendszeréről árul el sokat.
Etiópia a mai napig tartogat meglepetéseket a kutatóknak és az utazóknak. Lássuk röviden, hogy mi is az, amit biztosan tudunk erről az országról.